Éleződik a konfrontáció az EU és Bukarest között

Az egyre nagyobb brüsszeli nyomás és az államfő, illetve az ellenzék heves tiltakozása közepette folytatódik az igazságügyi reform Romániában. Közben éles vitát kavart Laura Codruta Kövesinek, a bukaresti korrupcióellenes ügyészség (DNA) bukott vezetőjének európai uniós diadalmenete.

Brüsszel, 2019. február 26. Az Európai Unió főügyészének jelölt Laura Codruta Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetője érkezik az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) és Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának meghallgatására Brüsszelben 2019. február 26-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Tiltakozást váltott ki a román bírák és ügyészek érdekvédelmi szervezeteinek körében a Viorica Dancila vezette kormány újabb sürgősségi rendelete, amely egyebek mellett a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, valamint a legfőbb ügyész hatásköreinek visszaszorítását célozza. Székely János ügyvéd, az erdélyi Sapientia egyetem adjunktusa szerint a kormányrendelet váratlan elfogadása, a szakmai vita elmaradása is ellenérzéseket keltett. Mint kérdésünkre elmondta, a rendelet egy, már a múlt évtől zajló folyamat kicsúcsosodása, ami a bukaresti legfőbb ügyészség és annak igazgatóságai átszervezésére irányult.

„Az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló igazgatóságot tavaly állították fel azzal a céllal, hogy a korrupcióellenes ügyészségtől átvegye a bírák és ügyészek ellen zajló nagyszámú lezáratlan nyomozás megoldását. A legfőbb ügyész hatáskörét az előbb említett intézmény működésének felügyelete kapcsán a kormányrendelet potenciálisan alkotmányellenes módon korlátozta. A cél a legfőbb ügyésznek a magisztrátusokra, azaz a bírákra és ügyészekre vonatkozó nyomozások felügyeletétől történő eltávolítása volt” – véli az egyetemi adjunktus.

A reformmal párhuzamosan dúl a belpolitikai háború Laura Codruta Kövesi (képünkön) körül, miután az ellenzék és Klaus Johannis államfő kedvencének számító volt DNA-vezért tartotta a legalkalmasabbnak a versenyben maradt három jelölt közül az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

A román kormánykoalíció vezetői nehezményezték: a különböző uniós intézmények Románián számonkérik az igazságügy átalakítása során hozott politikai döntéseket, holott a brüsszeli meghallgatás, vita, szavazás éppannyira volt politikai jellegű, mint bármilyen hasonló döntés a bukaresti törvényhozásban. Kövesi egyébként annak ellenére kapta a legtöbb voksot az EP-bizottságban, hogy hazájában bűnvádi eljárás indult ellene hivatali visszaélés, kenőpénz elfogadása és hamis tanúzás gyanúja miatt.

Bukaresti kormánypárti politikusok, valamint elemzők kifogásolták a DNA volt vezetőjének beszámolóját, miszerint az általa vezetett intézmény évente mintegy ezer személy ellen emelt vádat, s közülük körülbelül kilencszázat ítéltek el jogerősen. Ami egyben azt jelenti, hogy minden évben száz embert megvádoltak, meghurcoltak, majd felmentenek, mert kiderül az ártatlanságuk. Brüsszelben az sem állt Kövesi sikerének útjába, hogy a román DNA egy néhány évvel ezelőtti igazi sikertörténetből a titkosszolgálatok és politikai játszmák irányítóinak eszközévé vált – nehezményezték bukaresti kormánykörökben.