– Bár hajlamosak vagyunk tagadni, továbbra is nyitottak a hódítás okozta sebek – fogalmazott Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador egy videóüzenetben, az ősi maja romváros, Comalcalco előtt. A tavaly decemberben beiktatott politikus ebben bocsánatkérésre szólította fel Spanyolország királyát azért az erőszakért és mészárlásért, amelyet ötszáz évvel ezelőtt, a hódítások során követtek el országa területén.
Az elnök ezt levélben kérte a spanyol vezetéstől, továbbá Ferenc pápának is írt, kiemelve: a hódításokat „karddal és kereszttel” vitték véghez. – Nem az ellentétek újjáélesztése a szándékom, hanem az, hogy nyilvánosságra kerüljön minden, ne tartsuk ezeket a kérdéseket a sötét pincében – mondta Obrador, aki szerint a legjobb, ha bocsánatot kérnek mindezért, hogy létrejöhessen a „történelmi megbékélés”. Hangsúlyozta azt is, nincs szó anyagi kártérítés követeléséről, és viszonzásul Mexikó is bocsánatot kér majd az őslakosoktól az ellenük elkövetett bűnökért. Az elnök 2021-et szeretné a megbékélés évének tekinteni: ez az Azték Birodalom fővárosa, Tenonchtitlan meghódításának ötszázadik évfordulója és Mexikó Spanyolországtól való függetlenedésének kétszázadik évfordulója lesz.
Fotó: Reuters
A madridi kormány elutasította a kérést, hangsúlyozva: a spanyolok ötszáz évvel ezelőtti cselekedeteit nem lehet a jelen feltételei szerint elítélni. Ugyanakkor Madrid hangsúlyozta, „készen áll a kétoldalú kapcsolatok erősítésére, hogy a közös elképzelések fényében együtt adjanak választ a jövő kihívásaira”. Spanyolországban komoly felháborodást keltett és társadalmi vitát is generált a mexikói bejelentés, a helyi lapok diplomáciai támadásnak nyilvánították Obrador felszólítását. „Szomorú, hogy a mexikói elnök nem emlékezik meg arról, hogy erőszakos cselekmények mindkét oldalon történtek, és hogy az őslakosok körében gyakori volt a kannibalizmus és az emberáldozatok bemutatása” – írja az ABC madridi lap.
Spanyol történészek most arra hivatkoznak: a környékbeli népek örömmel fogadták az Azték Birodalom összeomlását, mivel annak vallási vezetői évente legalább 15 ezer, de esetenként akár 250 ezer embert áldoztak fel évente. „Az Azték Birodalom megdöntését megbánni olyan lenne, mint bocsánatot kérni a náci hatalom megdöntéséért” – fogalmazott korábban a nemrég elhunyt Inga Clendinnen ausztrál történész, aki szerint Hernán Cortés spanyol hódító saját előnyére fordította, hogy a törzsek gyűlölték a birodalmat, így több ezer harcos csatlakozott a spanyolokhoz.
