Spanyol bocsánatkérést vár Mexikó

Nyilvános bocsánatkérésre szólította fel Spanyolországot a mexikói elnök, aki szerint a történelmi megbékélés csak a bűnök beismerésével történhet meg. A nép hangjaként is emlegetett Andrés Manuel López Obrador új alapokra akarja helyezni országa nemzeti öntudatát. Közben a spanyolok elutasították a felszólítást, és az országban társadalmi vita indult. Sokan úgy vélik, Hernán Cortés spanyol hódító a helyi törzsek támogatását élvezte, amikor véget vetett az Azték Birodalom uralmának — és vele az évente több ezer életet követelő vallási rituáléknak is.

Obrador felszólítását örömmel fogadták az országban Fotó: Edgard Garrido Forrás: Reuters

– Bár hajlamosak vagyunk tagadni, továbbra is nyitottak a hódítás okozta sebek – fogalmazott Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador egy videóüzenetben, az ősi maja romváros, Comalcalco előtt. A tavaly decemberben beiktatott politikus ebben bocsánatkérésre szólította fel Spanyolország királyát azért az erőszakért és mészárlásért, amelyet ötszáz évvel ezelőtt, a hódítások során követtek el országa területén.

Az elnök ezt levélben kérte a spanyol vezetéstől, továbbá Ferenc pápának is írt, kiemelve: a hódításokat „karddal és kereszttel” vitték véghez. – Nem az ellentétek újjáélesztése a szándékom, hanem az, hogy nyilvánosságra kerüljön minden, ne tartsuk ezeket a kérdéseket a sötét pincében – mondta Obrador, aki szerint a legjobb, ha bocsánatot kérnek mindezért, hogy létrejöhessen a „történelmi megbékélés”. Hangsúlyozta azt is, nincs szó anyagi kártérítés követeléséről, és viszonzásul Mexikó is bocsánatot kér majd az őslakosoktól az ellenük elkövetett bűnökért. Az elnök 2021-et szeretné a megbékélés évének tekinteni: ez az Azték Birodalom fővárosa, Tenonchtitlan meghódításának ötszázadik évfordulója és Mexikó Spanyolországtól való függetlenedésének kétszázadik évfordulója lesz.

Obrador felszólítását örömmel fogadták az országban
Fotó: Reuters

A madridi kormány elutasította a kérést, hangsúlyozva: a spanyolok ötszáz évvel ezelőtti cselekedeteit nem lehet a jelen feltételei szerint elítélni. Ugyanakkor Madrid hangsúlyozta, „készen áll a kétoldalú kapcsolatok erősítésére, hogy a közös elképzelések fényé­ben együtt adjanak választ a jövő kihívásai­ra”. Spanyolországban komoly felháborodást keltett és társadalmi vitát is generált a mexikói bejelentés, a helyi lapok diplomáciai támadásnak nyilvánították Obrador felszólítását. „Szomorú, hogy a mexikói elnök nem emlékezik meg arról, hogy erőszakos cselekmények mindkét oldalon történtek, és hogy az őslakosok körében gyakori volt a kannibalizmus és az emberáldozatok bemutatása” – írja az ABC madridi lap.

Spanyol történészek most arra hivatkoznak: a környékbeli népek örömmel fogadták az Azték Birodalom összeomlását, mivel annak vallási vezetői évente legalább 15 ezer, de esetenként akár 250 ezer embert áldoztak fel évente. „Az Azték Birodalom megdöntését megbánni olyan lenne, mint bocsánatot kérni a náci hatalom megdöntéséért” – fogalmazott korábban a nemrég elhunyt Inga Clendinnen ausztrál történész, aki szerint Hernán Cortés spanyol hódító saját előnyére fordította, hogy a törzsek gyűlölték a birodalmat, így több ezer harcos csatlakozott a spanyolokhoz.

Miközben Mexikó nagy része örömmel fogadta az elnök felszólalását, egyes helyi elemzők szerint Obradort nem csak a nyílt sebek begyógyítása motiválja. „Az elnök szeretné meghaladni az elavult történelmi paradigmát, lebontani a tabukat, kiépíteni az új történelmi és nemzeti szemléletet” – írja az El Universal mexikói lapban Salvador García Soto politikai elemző. Hozzáteszi, „kampányüzenetei, intézkedései mind alátámasztják azt az új nemzeti identitást, amely persze szorosan kapcsolódik majd Obrador személyéhez”.