Vita a CDU-ban arról, hogy lehet-e muszlim Németország kereszténydemokrata kancellárja

Vita kezdődött a német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) arról, hogy lehet-e muszlim vallású CDU-s politikus Németország kancellárja.

„Miért ne, ha jó politikus, és képviseli értékeinket és politikai nézeteinket” – válaszolt Ralph Brinkhaus, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője az Idea evangélikus hírügynökség azon kérdésére, hogy lehet-e 2030-ban muszlim vallású CDU-s kormányfője az országnak.

A Die Welt című lap hírportáljának csütörtöki összeállítása szerint Ralph Brinkhaus minapi kijelentése heves bírálatot és egyetértő támogatást is kiváltott a pártban.

„Nem bírom elhinni, hogy ezt mondta, egyszerűen nem hiszem el” – mondta feldúltan a CDU Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi szervezetének vezetője, Vincent Kokert.

„Ezzel a vitával csak elbizonytalanítjuk a törzsszavazóinkat” – emelte ki Elisabeth Motschmann, a CDU elnökségi tagja, aki szerint az iszlám értékei nagyon is eltérnek a német értékektől, például a nők és férfiak egyenjogúságának ügyében.

Ralph Brinkhaus vezető hírt „gyártott” egy ügyetlen nyilatkozattal – mondta Alexander Mitsch, a pár egyik konzervatív szerveződése, a WerteUnion (Értékek Uniója) elnöke, kiemelve: a frakcióvezetőnek azt is el kellett volna mondania, hogy a „politikai iszlám” értékei ellentétesek a német társadalom „európai-nyugati és keresztény” hagyományokra épülő értékrendjével, és „ezért nem juthat befolyáshoz Németországban”.

Nem kell feltétlenül kereszténynek lennie annak, aki a CDU/CSU jelöltjeként a kancellári tisztségre pályázik, de el kell köteleznie magát a kereszténydemokrata értékek és Németország mellett. Ez pedig „sajnos nem tapasztalható a muszlimok többségénél, akik egy vallási fundamentalizmus buzgó követői és külföldi államfőkkel vállalnak közösséget” – mondta Christoph de Vries, a CDU/CSU Bundestag-frakció vallási közösségek ügyeivel foglalkozó vezető szakpolitikusa.

A frakcióvezető „csupán világossá tette, hogy nálunk senkit sem szorítanak hátrányos helyzetbe, ha képviseli értékeinket és politikai nézeteinket”, és más tartalmú nyilatkozatot nem is tehetett volna egy néppárt vezetője vagy bármely olyan párt politikusa, amely komolyan veszi a német alaptörvényt – mondta Serap Güler, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány társadalmi integrációs ügyekért felelős CDU-s államtitkára.

Teljesen természetes, „magától értetődő, hogy egy muszlim kereszténydemokrata, egy hindu vagy egy ateista is lehet kancellár a CDU színeiben” – tette hozzá Karin Prien, a Schleswig-Holstein tartományi kormány CDU-s oktatási minisztere.

A 83 milliós Németországban nagyjából 4,5-5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet a lakosságban.