A most elítélt kilenc emberből – akik között egyetemi tanár, törvényhozó és egykori diákaktivista is akad – hármat a közrend megzavarására irányuló előkészületekben is bűnösnek találtak.
Egyikőjük, Benny Tai jogászprofesszor a tárgyalás előtt a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy folytatni fogják a harcot a teljes demokráciáért: „Azért fordultunk a polgári engedetlenség eszközéhez, mert igazságot akarunk a hongkongiaknak” – jelentette ki.
A többi hat embert szintén bűnösnek találták legalább egy rendbeli rendzavarás bűnében.
Mind a kilencen ártatlannak vallották magukat az ellenük felhozott vádakban.
A bíróság épületében a tárgyalásra több mint százan gyűltek össze, többen közülük sárga esernyőt – a demonstrációk szimbóluma – tartottak a magasba, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a kilenc emberrel.
A bíró a döntést a többi közt azzal indokolta, hogy bár Hongkong törvényhozása elismeri polgári engedetlenséget, azt nem lehet egy büntetőperben védekezésül felhasználni.
A bíróság egyelőre nem határozta meg a büntetési tételeket.
David Leung ügyész korábban annak a véleményének adott hangot, miszerint a kilenc ember közül többen már hosszabb ideje készültek a demonstrációkra, amelyek mintegy három hónapon át „indokolatlan mértékben” zavarták meg a közrendet.
Az ítélet ellen a nap folyamán már tiltakozott az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet, és „hatalmas csapásnak” nevezte a hongkongi szólásszabadságra nézve.
Maya Wang, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet kínai irodájának a munkatársa közleményben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítéletnek „szörnyű üzenete” van és vélhetően további megtorló intézkedésekre bátorítja majd a kormányt a békés eszközökkel tiltakozó aktivisták ellen.
Elemzők szerint az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy a Peking által támogatott hongkongi városvezetés a bíróságokat igyekszik felhasználni arra, hogy korlátozza az ellenzék mozgásterét.
A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező város az „egy ország, két rendszer” elve alapján egyfajta autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. 2014 őszén csaknem három hónapon keresztül tartottak a többnyire békés utcai demonstrációk, amelyeken a fiatal résztvevők azt követelték Pekingtől, hogy biztosítson teljes demokráciát a városnak. A demonstrációk legintenzívebb szakaszában több százezer ember csatlakozott az akciókhoz, amelyek hetekre megbénították a kikötőváros egyes részeit.
