Washington májustól megszünteti az olajvásárlási kivételezést, s ezentúl már annak a nyolc országnak is tilos lesz Irántól beszereznie az energiahordozót, amelyek ezalól tavaly novemberben hat hónapra felmentést kaptak az amerikai adminisztrációtól. A két legnagyobb vásárló Kína és India. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a tilalom megsértői számolhatnak a következményekkel. Peking azonnal elítélte a bejelentést.
Keng Suang (Geng Shuang) külügyi szóvivő szerint az Iránt szankcionáló lépés növeli a bizonytalanságot a globális olajpiacokon. Kína különben is ellenzi az egyoldalú büntetőintézkedéseket, Iránnal pedig törvényes, nyílt és átlátható kereskedelmet folytat, állítják. A CNN által idézett megfigyelők szerint Peking valószínűleg nem fogja teljesen leállítani iráni olajimportját. Indiában egyelőre nem kommentálták az amerikai lépést, viszont korábban közölték, hogy az indiai vállalatok májusra már előkészítették a kőolaj beszerzésének alternatíváit, és keresik a lehetőségeket júniusra. Az Indian Oil állami kőolaj- és földgázipari vállalat arra számít, hogy lesznek fennakadások a szállításban.
Fotó: Reuters
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter ugyancsak felháborodásának adott hangot, rámutatva, Törökországnak és Kínának kell a legmeredekebben csökkentenie olajimportját. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Irán márciusban mindössze 1,4 millió hordó olajat exportált, ez a fele a szankciók bevezetése előtti mennyiségnek. A kitermelés ugyanakkor csaknem hatéves mélypontra zuhant.
Az Egyesült Államok közben arra tett ígéretet, hogy az utánpótlás, illetve a piaci egyensúly fenntartása érdekében összedolgozik majd Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Elemzők egyidejűleg azonban rámutatnak: aggodalomra adhat okot a pótlásban, hogy a világ legnagyobb készletével rendelkező Venezuelában összeomlott az olajtermelés, Líbiában polgárháború dúl, Szaúd-Arábia pedig lényegesen csökkentette kitermelését, s időbe kerül a korábbi szintre való visszaállás.
