Ankara még tavaly megállapodott Moszkvával abban, hogy utóbbi Sz–400 légvédelmi rakétarendszerrel szereli fel Törökország hadseregét 2,5 milliárd dollárért, a rendszer telepítésére pedig a tervek szerint 2019 októberében kerülne sor. Az orosz–török alku azonban több szempontból is problémás az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-tagállamoknak.
Törökország ugyanis az észak-atlanti szövetség második legnagyobb ereje mind a személyi állományt, mind a költségvetést tekintve, a szövetségesek pedig egyöntetűen óriási biztonsági kockázatot látnak abban, hogy orosz technika jelenhet meg a NATO egyik tagállamában. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Ankara nemcsak Moszkvával kötött – Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint már visszavonhatatlan – üzletet, de közben Washingtontól is megrendelte az amerikai Patriot védelmi rendszert; s ami még fontosabb: a szintén amerikai gyártmányú F–35-ös vadászgépekből is rendeltek száz darabot.
Washington ugyanakkor értésükre adta, fel sem merülhet, hogy a törökök egyszerre rendelkezzenek a világ legmodernebb vadászgépeivel és az orosz légvédelmi rakétarendszerrel, hiszen érzékeny információk juthatnának illetéktelen kezekbe, amely az egész katonai szövetséget súlyos veszélybe sodorná.
Fotó: Reuters
Ankara azonban nem tágított – ezt elégelték meg a minap Washingtonban, és terjesztett be Marco Rubio republikánus szenátor Robert Menendez demokrata kollégájával közösen egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében feloldanák a Ciprussal szemben 1987 óta érvényben lévő fegyverembargót, amelynek célja az volt, hogy elősegítse a békét a ciprusi konfliktusban. A törvényjavaslat azért is lehet lakmuszpapír a hónapok óta feszült amerikai–török kapcsolatokban, mivel a görög–török feszültség egyébként is ellentéteket szült az észak-atlanti szövetségen belül, elemzők szerint tehát könnyen lehet, hogy a kiéleződött helyzet odáig vezet, hogy Törökország válaszút elé kerül.
Washington számára egyébként azért is fontos a törvényjavaslat, mert az felgyorsítaná az erőforrásokban, elsősorban földgázban gazdag terület kiaknázását. Ciprus 1960-ban nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától, és 1974-től megosztott, azóta, hogy a török hadsereg megszállta a sziget északi részét, válaszul a görög ciprióták puccsára, amelynek célja az ország Görögországhoz csatolása volt, és aggodalmat váltott ki a török cipriótákból.
