A Buckingham-palota – a brit királyi család első számú londoni rezidenciája és hivatala – kedd délután bejelentette, hogy Trump látogatásának időzítése a nyugati szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulójához kötődik. Az amerikai elnököt elkíséri felesége, Melania Trump.
A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át az uralkodó nevében 2017. januári washingtoni látogatásán, alig hét nappal Trump beiktatása után.
A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, és a királynő valamelyik rezidenciáján, a Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket. Az állami látogatás része az is, hogy az uralkodó és vendége díszes hintón végighajtat a Buckingham-palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton. Az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít egy ilyen meghívás.
Trump állami látogatása azonban a meghívó átadása óta komoly belpolitikai viták tárgya Nagy-Britanniában, és a két ország között több diplomáciai szóváltás is lezajlott az utóbbi két évben. Az egyik leghevesebb vita arról a kérdésről zajlik, hogy az amerikai elnök beszédet mondhat-e a londoni parlament két kamarájának tagjai előtt.
John Bercow, az alsóház elnöke már a meghívó átadása után kijelentette: az egyes muszlim többségű országokból érkezők beutazására Trump által nem sokkal korábban kihirdetett korlátozások előtt is erőteljesen ellenezte, hogy az amerikai elnök felszólaljon a parlamentben, azóta pedig „még erőteljesebben” ellenzi. Bercow kifejtette: a Londonba látogató külföldi vezetőknek „nem automatikus joguk”, hogy felszólaljanak a parlament két háza előtt, azt „ki kell érdemelni”.
Trump elődje, Barack Obama 2011-ben járt állami látogatáson Londonban, és beszédet is mondott az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt.
Az egymással hagyományosan rendkívül szoros kapcsolatokat ápoló két ország tavaly példátlanul éles hangú diplomáciai csörtéket is vívott, miután Trump a Twitteren újraközölte a Britain First nevű radikálisan muszlimellenes brit csoport három – kérdéses valóságtartalmú – videóját muszlimok által elkövetett állítólagos atrocitásokról. Az ügyben Theresa May személyesen is rosszallásának adott hangot, „helytelennek” nevezve, hogy Trump „egy hazugságokat terjesztő, feszültségeket szító, gyűlölködő” csoport videóit népszerűsíti. Az amerikai elnök May megrovó nyilatkozatára indulatos Twitter-üzenetben válaszolt, felszólítva a brit kormányfőt, hogy – mint fogalmazott – „ne rám összpontosítsa figyelmét”, hanem „az Egyesült Királyságban zajló, romboló radikális iszlám terrorizmusra”.