Londonba látogat Donald Trump

Londonba látogat június elején Donald Trump. Az amerikai elnök állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként érkezik június 3-án háromnapos látogatásra a brit fővárosba.

A Buckingham-palota – a brit királyi család első számú londoni rezidenciája és hivatala – kedd délután bejelentette, hogy Trump látogatásának időzítése a nyugati szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulójához kötődik. Az amerikai elnököt elkíséri felesége, Melania Trump.

A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át az uralkodó nevében 2017. januári washingtoni látogatásán, alig hét nappal Trump beiktatása után.

A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, és a királynő valamelyik rezidenciáján, a Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket. Az állami látogatás része az is, hogy az uralkodó és vendége díszes hintón végighajtat a Buckingham-palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton. Az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít egy ilyen meghívás.

Trump állami látogatása azonban a meghívó átadása óta komoly belpolitikai viták tárgya Nagy-Britanniában, és a két ország között több diplomáciai szóváltás is lezajlott az utóbbi két évben. Az egyik leghevesebb vita arról a kérdésről zajlik, hogy az amerikai elnök beszédet mondhat-e a londoni parlament két kamarájának tagjai előtt.

John Bercow, az alsóház elnöke már a meghívó átadása után kijelentette: az egyes muszlim többségű országokból érkezők beutazására Trump által nem sokkal korábban kihirdetett korlátozások előtt is erőteljesen ellenezte, hogy az amerikai elnök felszólaljon a parlamentben, azóta pedig „még erőteljesebben” ellenzi. Bercow kifejtette: a Londonba látogató külföldi vezetőknek „nem automatikus joguk”, hogy felszólaljanak a parlament két háza előtt, azt „ki kell érdemelni”.

Trump elődje, Barack Obama 2011-ben járt állami látogatáson Londonban, és beszédet is mondott az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt.

Az egymással hagyományosan rendkívül szoros kapcsolatokat ápoló két ország tavaly példátlanul éles hangú diplomáciai csörtéket is vívott, miután Trump a Twitteren újraközölte a Britain First nevű radikálisan muszlimellenes brit csoport három – kérdéses valóságtartalmú – videóját muszlimok által elkövetett állítólagos atrocitásokról. Az ügyben Theresa May személyesen is rosszallásának adott hangot, „helytelennek” nevezve, hogy Trump „egy hazugságokat terjesztő, feszültségeket szító, gyűlölködő” csoport videóit népszerűsíti. Az amerikai elnök May megrovó nyilatkozatára indulatos Twitter-üzenetben válaszolt, felszólítva a brit kormányfőt, hogy – mint fogalmazott – „ne rám összpontosítsa figyelmét”, hanem „az Egyesült Királyságban zajló, romboló radikális iszlám terrorizmusra”.

A Britain First egyik vezetőjét, Jayda Fransent, akinek Twitter-oldaláról Trump átvette a videókat, tavaly egy brit bíróság 36 heti szabadságvesztésre ítélte vallási közösség elleni gyűlöletkeltő magatartás vádjával.

Komoly nézeteltérés alakult ki London és a Fehér Ház között amiatt is, hogy az Egyesült Államok kivonult az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról 2015-ben megkötött – a brit kormány által is aláírt – nemzetközi megállapodásból.

Egybehangzó brit sajtóértesülések szerint mindenekelőtt ezek az incidensek magyarázzák, hogy Trump állami látogatása miért csak a meghívó átadása után több mint két évvel került napirendre. Theresa May azonban az amerikai elnök állami látogatását bejelentő keddi közleményhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Trump látogatása alkalmat teremt az egyébként is szoros kapcsolatok további erősítésére olyan területeken, mint a kereskedelem, a beruházások, a biztonság és a védelem

London bízik abban, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után az amerikai kormány hajlandó lesz kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére Nagy-Britanniával. Trump – Barack Obama ezzel homlokegyenest ellentétes álláspontját elvetve – maga is többször jelezte, hogy az Egyesült Államok kész gyorsan egy ilyen egyezmény kidolgozására.

Obama 2016 áprilisában, nem sokkal a Brexitről döntő népszavazás előtt tett londoni látogatásán nagy feltűnést keltve azt mondta: Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”, ha távozik az EU-ból.