Mérleget is vonnak a születésnapon

Várhatóan csütörtökön írja alá Washingtonban Szijjártó Péter külügyminiszter az amerikaikkal kötött védelmi együttműködési megállapodást, a DCA-t — tudta meg a Magyar Nemzet. A megállapodás kapcsolataink egyik neuralgikus pontja. Washington szerint a jóváhagyott DCA-vel nagy akadály hárulna el egy esetleges Trump—Orbán-találkozó elől. A magyar—amerikai viszonyt terhelő másik nézeteltérésben, hazánk Ukrajnával kapcsolatos politikájában nem várható áttörés. A NATO fennállásának 70. évét köszöntő washingtoni találkozón a szövetségesek előreláthatólag elismerik hazánk védelmi erőfeszítéseit, miközben felerősödtek a német ráfordításokat érő bírálatok.

Amerikai katonák Tatán. Az Egyesült Államok elégedett a magyar védelmi ráfordítással Fotó: Éberling András

Ma és holnap külügyminiszteri találkozót tartanak az amerikai fővárosban a NATO tagállamai annak alkalmából, hogy hetven évvel ezelőtt írták alá az atlanti szövetséget létrehozó washingtoni szerződést. Ezt alighanem csúcstalálkozóval is megünnepelték volna, ha nem a szervezettel kapcsolatban időnként szeszélyesen nyilatkozó Donald Trump lenne épp az amerikai elnök. De decemberre terveznek egy londoni csúcsértekezletet is.

Egy hétfői telefonkonferencián – amelyen a Magyar Nemzet is részt vehetett – Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet azzal indokolta a halasztást: az észak-atlanti szövetség tavalyi csúcsa óta nem telt el elég idő ahhoz, hogy újabbat tartsanak, az pedig a londoni helyszín mellett szól, hogy a brit főváros volt a szövetség első székhelye. Az idén számos csatlakozási évfordulót is ünnepelnek: hazánk, valamint Csehország és Lengyelország húsz éve, számos tagállam – szomszédaink közül Románia, Szlovákia és Szlovénia – tizenöt éve, két állam, köztük Horvátország pedig tíz esztendeje csatlakozott a világ legjelentősebb, immár huszonkilenc tagú katonai szövetségéhez.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár – akinek nemrég két évvel meghosszabbították a mandátumát – azt mondta, a mostani találkozón az Oroszországhoz fűződő viszony, valamint a terrorizmus elleni harc és a közös védelmi teherviselés uralja a napirendet. Amikor mérlegkészítésre kerül sor, az utóbbi kettőben Magyarország az amerikaiak, a legfontosabb tagállam részéről is elismerten jól áll. A magyar védelmi ráfordítás, amely GDP-arányosan mintegy 1,4 százalékot tesz ki, elmarad ugyan a szövetségben 2024-re közösen vállalt kétszázalékos céltól, de jelentősen nő. Hutchison mellett nemrég David Cornstein budapesti amerikai nagykövet is elismerően szólt erről.

A NATO évi mintegy ezermilliárd dolláros védelmi összráfordításaiból bőven kétharmados részt vállaló Egyesült Államok mellett csak a britek, a görögök, a lengyelek, valamint a három balti ország költ legalább két GDP-százalékot a védelmére; utóbbi négynek a kiadásai összefüggésben vannak az orosz fenyegetés érzetével. Különösen a németeket érik most az amerikai bírálatok, miután már a 1,5 százalékot sem tudják vállalni.

Amerikai katonák Tatán. Az Egyesült Államok elégedett a magyar védelmi ráfordítással
Fotó: Éberling András

Az Oroszország-politikához kapcsolódik a magyar–amerikai viszony egyik neuralgikus pontja, a kétoldalú védelmi együttműködési megállapodás (DCA). Az egyezmény olyan kényes kérdéseket szabályoz, mint az esetleges magyarországi amerikai csapatmozgások feltételei, a felmerülő joghatóság, például az eljárások a büntetendő cselekmények esetében. A DCA-nek van előzménye, egy 1997-ben – a Horn-kormány idején – törvényként is kihirdetett megállapodás, de a mostani megújításkor magyar részről különösen hangsúlyosan merült fel, majd a kidolgozott szövegben érvényesült is a nemzeti szuverenitás. Ez ugyanis az egész magyar külpolitika sarokköve.

Úgy tudjuk, a másfél éven át tartó tárgyalásokon amerikaiak attól tartottak, hazánk azért vonakodik a gyorsabb aláírástól, mert Moszkvához akar inkább közeledni. Márpedig egy Ukrajnát is érintő esetleges amerikai csapatmozgást az oroszok különösen nem néznének jó szemmel. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter itteni, februári látogatásán már bejelentették, megállapodtak a DCA szövegéről. De alá nem írták. A szöveg ország­gyűlési bizottság elé került.

Most a Magyar Nemzet két, egymástól független diplomáciai forrásból is úgy értesült, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön írhatja alá Washingtonban a szöveget, noha vannak elsimítandó részletek. David Cornstein nagykövet nemrég az InfoRádióban arról beszélt: a DCA elfogadása után nyílhat meg az út Donald Trump elnök és Orbán Viktor kormányfő esetleges találkozója előtt.

Nem várható gyors áttörés egy másik kényes kérdésben. Az amerikaiak – akik számára Ukrajnának különös stratégiai jelentősége van – nehezményezik, hogy hazánk a kárpátaljai magyarságot sújtó ukrán nyelvi politika miatt nem járul hozzá, hogy a nagykövetinél magasabb szinten ülésezzen Brüsszelben a NATO–ukrán tanács. (Ez ukrán politikusok, illetve a vezérkari főnök brüsszeli meghívásait ugyanakkor önmagában nem érinti.) Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő tegnap lapunknak azt mondta, az ukrán kisebbségi politikában az őszi parlamenti választásokig nem várható változás. Az elnökválasztás döntő fordulójába bejutott két jelölt közül pedig Petro Porosenko államfő a jelenlegi vonalat folytatná, míg Volodimir Zelenszkij rendkívüli óvatosan fogalmazott a kisebbségi kérdésben.