időjárás -4°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo

Obamáék súlyos hibát követtek el

Kottász Zoltán
2019.04.27. 07:05
Obamáék súlyos hibát követtek el

Volodimir Zelenszkij államfővé választása új lehetőséget teremt Magyarország és Ukrajna számára a kettejük közötti vita rendezésére — állítja Kurt Volker, a washingtoni kormányzat ukrajnai különmegbízottja, egykori NATO-nagykövet, aki a Külügyi és Külgazdasági Intézet budapesti konferenciájának szünetében adott villáminterjút a Magyar Nemzetnek.

– Ön központi szerepet tölt be az amerikai–magyar–ukrán viszonyrendszerben. Közel két éve különmegbízott. Kinevezése óta tapasztalt előrelépést az elmérgesedett magyar–ukrán kapcsolatok javítása terén, illetve abban a kontextusban, hogy a kárpátaljai magyarok jogfosztása miatt Magyarország akadályozza Ukrajna euroatlanti integrációját?

– Nagyon nagy haladást értünk el Oroszország és Ukrajna helyzetében. Amikor hivatalba léptem, nagyon sok volt a kérdőjel. Feloldja-e az Egyesült Államok a szankciókat? Fenntartjuk-e az Obama-kormányzat által Ukrajnával szemben emelt fegyverembargót? Mit tesz ez esetben az Európai Unió? Örömmel kijelenthetem, hogy mindegyik kérdésre megadtuk a választ. Oroszország visszaszorítása és Ukrajna támogatása szempontjából jobb helyzetben vagyunk, Európával pedig jobban összehangoljuk lépéseinket, mint korábban. Ez Ukrajnának is előnyös. Remélhetőleg a konfliktus lezárásához is eljutunk. Ukrajna euroatlanti csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban úgy vélem, Volodimir Zelenszkij államfővé választásával új alapokra helyezhetjük a kisebbségek nyelvhasználatát illető tárgyalásokat.

Úgy gondolom, Magyarország is elismeri Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi egységét, s azt is, hogy Ukrajna integrációja Magyarországnak is érdekében áll. Sajnálatos, hogy a két ügy összefonódott egymással, és hogy Magyarország akadályozza a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű megbeszéléseket a magyar kisebbség helyzete miatt. Rendeznünk kell a nemzeti kisebbségek jogairól szólót vitát, erre megvannak a megfelelő módszerek, nem egy bonyolult ügy. Úgy látom, van hajlandóság Magyarország részéről, hogy konstruktív tárgyalásokat folytasson Volodimir Zelenszkijjel.

– Ha úgy gondolja, hogy Zelenszkij megválasztásával van lehetőség a vita elrendezésére, az azt jelenti, hogy az eddigi államfő, Petro Poro-

senko eddigi munkájával nincsenek megelégedve?

– Porosenko igyekezett enyhíteni a feszültséget: kitolta az oktatási törvény hatálybalépésének dátumát, felmentette a magániskolákat a törvény hatálya alól, időt adott Ukrajnának és Magyarországnak, hogy megoldást találjanak a problémára. A választásokig nem sikerült dűlőre jutnia. A választásokat viszont magunk mögött hagytuk, itt az új államfő, a jövőbe kell tekintenünk.

– Porosenko egyik utolsó ténykedése államfőként mégis az volt, hogy pártja is elfogadta a kijevi parlamentben a kárpátaljai magyarokat is hátrányosan érintő nyelvtörvényt. Ez nem inkább a rossz irányba tett lépés?

– Túl korai találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mi lesz ebből a törvényből. Meg kell várni, hogyan reagál Zelenszkij. Számomra még az sem világos, mi lesz ennek a hosszú távú hatása. Ráadásul parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában hat hónap múlva. Vissza kell térnünk a két alapelv tiszteletéhez: a kisebbségek anyanyelvhasználati jogához, illetve Ukrajna azon jogos elvárásához, hogy minden állampolgára tudjon ukránul. Ez nagyon sok európai országban működik. Kell hogy legyen megoldás erre a problémára.

„Európával jobban összehangoljuk lépéseinket”
Fotó: KKI/Kaiser Ákos

Hogyan értékeli az amerikai–magyar kapcsolatok változását azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök két évvel ezelőtt hivatalba lépett?

– Mint Magyarország barátja, aki az 1990-es években diplomataként itt teljesített szolgálatot, s mindig is foglalkozott Magyarország sorsával, úgy gondolom, átvészeltük a kapcsolatok legnehezét, amikor is az Egyesült Államokban nagyon sokszor félreértették, mi zajlik Magyarországon. Az Obama-korszakban leértékelték a diplomáciai kapcsolatokat, ami abszolút a rossz irányba tett lépés volt. Wess Mitchell amerikai külügyi helyettes államtitkár azonban jól végezte a dolgát a kapcsolatok újjáépítése érdekében. Nemrég Budapesten járt Mike Pompeo külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig több látogatást is tett az Egyesült Államokba. Jó irányba haladunk.

– Az Obama-kormányzat a demokratikus értékek és a jogállamiság sérülése miatt bírálta gyakran Magyarországot. Úgy tűnik, ezzel szemben Donald Trump kormányzata konkrét gazdasági-kereskedelmi ajánlatokkal, energetikai és fegyverüzletekkel igyekszik maga mellé állítani Magyarországot és a kelet-európai országokat. Egyetért ezzel?

– Nem igazán. Barack Obamáék a saját mércéjük szerint akarták előírni, hogy egy demokráciában hogyan is kell kinézniük az intézményeknek és a döntéshozatali folyamatoknak. Ez a liberális-szociáldemokrata megközelítés volt. Magyarországot megvádolták azzal, hogy nem vallja magáénak a demokratikus alapértékeket, de ez egyáltalán nem igaz. A magyarok a saját demokráciájukon belül döntöttek arról, milyen intézményeket alakítanak ki, milyen törvényeket hoznak. A Trump-kormányzat elismeri, hogy vannak különbségek a módszereink között. Nem azt mondjuk, hogy a magyar kormány minden döntésével egyetértünk, de elismerjük, hogy demokratikus kormány, demokratikus állam a szövetségesi rendszerünkön belül.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.