Újabb lendületet kapott a szerb–magyar kétoldalú viszony a Szabadkán megtartott, ötödik együttes kormányülésen. A két fél 2014 óta minden évben megtartja a magas szintű találkozót, Orbán Viktor miniszterelnök idén is részt vett az eseményen. A találkozót követően a magyar kormányfő szerb kollégájával, Ana Brnabiccsal közös sajtótájékoztatót tartott, melyen Orbán Viktor elmondta: nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Alekszandar Vucsics szerb államfő 2015-ben még miniszterelnökként ellenezte a határkerítés megépítését, akkor úgy fogalmazott, „sokkolta” őt a migrációs válságra adott magyar válaszlépés. Pár héttel a sokat idézett nyilatkozat után azonban megváltozott álláspontja, egy júliusban tartott, budapesti találkozón Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics már szövetségesként álltak fel a tárgyalóasztaltól.
– Ezzel Szerbia is nyert – folytatta tegnapi sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő –, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
A migrációs kérdés mellett Szerbia európai uniós felvétele volt a találkozó másik hangsúlyos politikai témája. Hivatalosan 2004-ben kezdődtek el a tárgyalások a két fél között, majd – viharos diplomáciai fordulatok után – tagjelölti státuszában 2014-ben elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A csatlakozás azonban továbbra sem történt meg, mindenekelőtt azért, mert Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni független államként a szomszédos Koszovót. Az unió egyelőre kivár, az
Európai Bizottság legutóbbi, tavaly novemberben elfogadott stratégiája 2025-ben jelölte ki Szerbia számára a csatlakozási feltételek teljesítésének céldátumát. Orbán Viktor miniszterelnök kiállt Belgrád mellett, és rugalmasabb uniós politikát sürgetett. – Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke – mondta.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén Szerbia uniós csatlakozására helyezte a hangsúlyt. A szabadkai találkozót követően elmondta, Magyarország mindent megtesz, hogy hozzájáruljon Szerbia erősödéséhez. – Nem fogadjuk azt el, hogy 2025-ig ne lehetne bővíteni az Európai Uniót – szögezte le Szijjártó Péter, aki szerint Szerbia integrációs folyamatát az Európai Bizottság mesterségesen lassítja. A külügyminiszter szerint Szerbia támogatói közül Magyarország az egyetlen, amely fel is meri vállalni a véleményét, miközben ma Európában a politika fősodra bővítésellenes.