Traumát okozhatnak a véres iskolai terrorriadók

Világszerte egyre több iskola vezeti be a terrorriadó tartását, amely az iskolai lövöldözésre és merényletre készíti fel a tanárokat és diákokat. Több kormányzat szerint is a mai világban szükségszerű ez a fajta elővigyázatosság, ám szakértők úgy vélik, az időnként túl realisztikus gyakorlatok komoly traumát okozhatnak a gyermekeknek.

Próbariadó az osztályteremben. Egy egész nemzedéknek kell megtanulnia, mi a teendő válsághelyzetben Fotó: STRINGER Mexico Forrás: Reuters

Az iskolai terrorriadók az Egyesült Államokban váltak először gyakorlattá, ahol az 1999-es coloradói iskolai mészárlás nyomán 32 államban írták elő. Sokan a hidegháború idején bevett nukleáris támadás riadójához hasonlítják ezeket a kiképzési alkalmakat, amelyek az amerikai fiatal generáció számára már a mindennapok részét jelentik. A lövöldözésre, terrortámadásra való felkészülés módja államonként és régiónként is eltérő, de a legtöbb esetben kiemelt szerepe van az osztálytermek lezárhatóságának. A terrorelhárítás például olyan gyakorlatokra tanítja meg a diákokat, hogy hogyan maradjanak biztonságban a lezárt teremben, hogyan bújjanak el, hogyan tolják az asztalokat az ajtóhoz vagy hogyan állítsák el egy sérült társuk vérzését.

A terrorriadók gyakorlattá válása azonban az utóbbi években komoly vitát generált, amióta ezek túlzottan realisztikussá váltak, sőt az új iránymutatás arra is ösztönzi a gyerekeket, hogy ha nincs más mód, szálljanak szembe a támadóval. A napokban arról írt a BBC brit hírportál, hogy Indiana állam egyik iskolájában a tanárokat kivégzésre emlékeztető módon lőtték le a gyakorlat keretében. Sokan kritikával illették a mindent beborító művér látványát is, ami nem ad hozzá a képzéshez, csak traumatizálja a gyerekeket.

– Annak eljátszása, hogy maszkos támadók törnek be az osztályterembe fegyverekkel felszerelve, olyan szituációkat hoz létre, amelyben a kicsik azt képzelhetik, valaki valóban meg akarja ölni őket – emeli ki David Schonfeld, a traumát elszenvedett gyermekek számára létrehozott amerikai központ igazgatója. Kiemeli, a túl realisztikus gyakorlatok jóval több kárt okoznak, mint amennyi hasznot jelentenek. Szakértők azt is kiemelik, hogy számos esetben túl sokat várnak el a gyerekektől a stresszhelyzetekben. Ilyen például a társuk ellátása vagy tinédzserek esetében – amennyiben nem sikerül elmenekülniük – a merénylő megzavarását javasolják például könyvek dobálásával.

Próbariadó az osztályteremben. Egy egész nemzedéknek kell megtanulnia, mi a teendő válsághelyzetben
Fotó: Reuters

Miközben az USA-ban már láthatók a gyakorlatok negatív hatásai is, egyre több kormány érzi szükségét hasonló intézkedéseknek. A szingapúri vezetés a terrorellenes kampánya keretében tette kötelezővé a terrorriadó gyakorlatait az oktatási intézményekben is. A délkelet-ázsiai ország iskoláiba így áltámadók törnek be, az osztályoknak be kell magukat zárniuk, becsukni az ablakokat, lekapcsolni a lámpákat és a telefonokat néma üzemmódba tenni. – Terroristatámadások történnek, fel kell készülnünk erre az eshetőségre is – nyilatkozott az egyik tanár a Today című helyi lapnak.

Európában az utóbbi évek terrortámadásai nyomán elsősorban olyan túlélési módszereket ismertettek a hatóságok, amelyek nem iskolára szabottak, hanem minden lakost érinthetnek. Ilyenek például a menekülési vagy rejtőzködési stratégiák, vagy az a figyelmeztetés, hogy a civilek ne fussanak szembe a terrorelhárítás embereivel. Franciaországban és az Egyesült Királyságban ugyanakkor 2016-tól az oktatásban is terrorellenes intézkedéseket vezettek be, például a francia tanároknak a rendőrséghez bekötött riasztókat kell ­tartaniuk a termekben.

– Sajnos egy olyan világban élünk, amelyben komolyan fontolóra kell vennünk ezeket az intézkedéseket – jelezte a walesi Milford Haven iskola vezetése. – Ameddig mindezt oly módon hajtják végre, hogy nem teszi szomorúvá vagy ijeszti meg a gyerekeket, addig örülök, ha részt vesznek egy ilyen kiképzésen. Hiszen a biztonságuk a legfontosabb – írta nyilvános levelében az egyik szülő.