Vallási vita állt a fókuszban

Megtartotta pozícióját Indonézia 2014-ben megválasztott elnöke, így Joko Widodo újabb öt évig vezetheti a délkelet-ázsiai országot. A rockzenéért rajongó, az elitet ostromló politikus a lapzártánkig feldolgozott adatok szerint a szavazatok 55 százalékát szerezte meg a tegnapi választásokon, ezért azonban kemény harcot vívott. Az elmúlt években „Jokowi” a radikális iszlám közösségek célkeresztjébe került, ezért számos gesztust kellett tennie a muszlim társadalmi többség megnyeréséért. Jokowi kihívója, Prabowo Subianto nem tudott erős alternatívát felmutatni.

Második ciklusában még nagyobb kihívások elé néz Joko Widodo. A gazdasági fejlődés lassulóban van Fotó: REUTERS/Willy Kurniawan

A képviseleti demokráciák történelmének alighanem legnagyobb választására került sor tegnap Indonéziában. Közel 193 millió állampolgár adta le a voksát, miután a délkelet-ázsiai ország fennállása óta először egyazon napra esett az elnöki, a parlamenti és a helyi, önkormányzati voksolás is. Mindent egybevetve az indonézek összesen mintegy 245 ezer jelölt közül választhattak. A páratlan politikai eseményt színesebbé tette az ország sajátos földrajzi fekvése is, Indonéziát ugyanis tizenhétezer sziget alkotja. A tegnap közzétett fotók népszerű alanyai voltak a választások lebonyolításában segédkező állatok is: szamarak, lovak és elefántok is szállították a 810 ezer szavazókörből az urnákat.

A választások tartalmi kérdései kevéssé voltak szívderítőek: a kampány középpontjában a korrupció, a kínai infrastrukturális gigaberuházások, valamint az iszlám többség és a vallási kisebbségek viszonya állt. Különösen a legutóbbi foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt, miután Indonéziá­ban az elmúlt években felerősödött az iszlám nacionalizmus. Mindenesetre a lapzártánkig közölt adatok szerint a választók ismét bizalmat szavaztak a 2014-ben megválasztott Joko Widodo elnöknek, aki mérsékelt konzervatív jelöltként őrizte meg hatalmát.

A választás másik fő jelöltje Prabowo Subianto egykori kommandós tábornok, üzletember volt, aki már öt évvel ezelőtt is megmérette magát. Bár a muszlim hitű „Jokowi” kampányában központi szerepet kapott Indonézia iszlám kulturális gyökereinek a megőrzése, a radikális közösségek többször célkeresztjükbe vették. Már 2014-es megválasztását az iszlám vallással nehezen összeegyeztethető lépések követték, a törvényhozásban női kvótát vezetett be, valamint betiltott egy, Indonéziában a muszlim saría törvénykezés bevezetését követelő, radikális szervezetet.

Nem tett jót a népszerűségének az sem, hogy a világ legnagyobb muszlim országában egy kínai származású keresztényt választott legfontosabb politikai szövetségesének. Basuki Tjahaja Purnama a főváros, Jakarta kormányzójává lépett elő Jokowi 2014-es elnökké választását követően, később azonban egy szerencsétlen nyilatkozatával megsértette a muszlimokat. Válaszul tömegek vonultak az utcára a vesztét követelve, majd istenkáromlás vádjával börtönbüntetésre ítélték. A Jáva nyomornegyedeiből érkezett, rockrajongó Jokowinak az idei kampányban finomítania kellett kommunikációján. A választási hajrában az államfő ellátogatott ­Szaúd-Arábiába is, ahol találkozott a királlyal, majd zarándoklatot tett Mekkában. De fontos lépés volt a részéről, hogy ezúttal az egyik igen befolyásos muszlim vezetőt, Ma’ruf Amint választotta fő politikai szövetségesének.

Miközben Jokowi látványos gesztusokat tett az iszlám hitűek felé, megtartotta a progresszív pártok támogatását. Elnökségét egy kilenc, vallási kisebbségek által támogatott pártból álló koalíció támogatja; ezek közül egy korábbi médiaszemélyiség mozgalma, a PSI kap nagyobb sajtónyilvánosságot. Az Indonéz Szolidaritás Pártot megalapító női politikus, Grace Natalie a korábban istenkáromlás miatt börtönbüntetésre ítélt Purnama szerepét vette át a helyi politikai közegben. Ő is kínai származású keresztény, aki a muszlim többség által elnyomott kisebbségek védelmét helyezi a középpontba, kampányával az Y generáció fiataljait szólítva meg. A nyugati médiában nép­szerű, a blaszfémia vádját kockáztató politikust nemrég megkérdezték, miért támogatja a muszlim radikálisoknak kedvező Jokowit, mire Grace ­Natalie azt felelte: az indonéz elnök továbbra is a „legkisebb rosszat” képviseli a választási lehetőségek közül.

Második ciklusában még nagyobb kihívások elé néz Joko Widodo. A gazdasági fejlődés lassulóban van
Fotó: REUTERS/Willy Kurniawan

Míg az elnöknek sikerült végigegyensúlyoznia a társadalmi törésvonalak mentén, kihívója nem tudott erős alternatívát felmutatni. A harsány nacio­nalista Prabowo Subianto a dühkitöréseiről és rapszodikusságáról ismert. Nagy törést okozott a kampányában, hogy miközben szavakban a szegények pártján áll, kiderült, hogy magánrepülőgépén utazta be az országot.

Újraválasztása után Jokowinak újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Mindenekelőtt ilyen a gazdasági fejlődés fenntartása: az évek óta magas, öt százalék körüli növekedés kimerülőben van, ezt elsősorban a továbbra is szegényes infra­struktúrának, illetve a korrupció­nak tudják be az elemzők.

Óvatosnak kell továbbá lennie Jokowinak a Pekinghez fűződő jó viszonya miatt is. Indonéziának ugyanis Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, amely az utóbbi években egyre nagyobb mértékben vesz részt az infra­struktúra építésében is.