Visszatérnek Európába a tömeghadseregek

Börtönbüntetésre ítéltek három svéd fiatalt, miután megtagadták a kötelező sorkatonai szolgálatot. A skandináv országban ilyen ítéletre korábban nem volt példa, a jövőben ugyanakkor számíthatunk hasonló ügyekre. Európában ugyanis egyre több politikus tartja vonzónak a hadkötelezettséget az önkéntes haderő helyett.

Mérlegen a személyes szabadság és a haza biztonsága Fotó: TT News Agency Forrás: Reuters

– Ha nem akarom vállalni a katonai szolgálatot, miért kényszeríthetnek rá? – így reagált André, a húszéves svéd fiatal csütörtökön, miután elmarasztaló döntést hozott ügyében a stockholmi bíróság. A skandináv országban ugyanis először fordult elő, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítéltek három, a hadkötelezettség alól kibújó fiatalt. Ráadásul a még márciusban kirótt pár hetes elzárással nem ússzák meg a katonaságot. Miután letöltötték büntetésüket, újra behívhatják őket.

André a svéd közrádiónak adott tegnap interjút, s kérte számon az őt megillető szabad döntés jogát. Valamennyi, a kötelező katonai szolgálatot megtapasztalt országban jól ismert kritika ez, amely egy örökzöld dilemmára vezethető vissza: vajon a szabadság vagy a biztonság legyen a meghatározóbb értéke egy társadalomnak?

Európában látványos tendencia, hogy inkább a biztonság felé billen a mérleg, ez megmutatkozik az egy-két évtizede még temetett kötelező katonai szolgálat visszatérésében is. Svédország 2018-tól, Litvánia 2015-től vezette be ismét a kötelező szolgálatot, Norvégiában pedig 2014-ben a nőkre is kiterjesztették a rendszert. Európában egyébként Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban és Cipruson van még hadkötelezettség, s egyre több ország fontolgatja újbóli bevezetését. Legutóbb januárban Peter Pellegrini szlovák kormányfő kezdeményezett társadalmi vitát az ügyben, miután Peter Gajdos védelmi miniszter jelezte: szükség lehet a kötelező katonai szolgálatra, ha jelentősen növelni kellene a bevethető katonák létszámát.

Tavaly júliusban Emmanuel Macron francia államfő minden 16 éves fiatalnak orientációs programot, valamint a hadseregnél is letölthető háromhetes szolgálatot tett kötelezővé. Franciaország esetében egyébként érdekes, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 60 százaléka támogatta a fiatalokat célzó nemzeti programot. Németországban a kötelező sorozás ötlete bizonyult népszerűnek: egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka értene egyet a rendszer visszaállításával. Bizonyára a felmérés eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke tavaly augusztusban elővette a kérdést, s társadalmi vitát kezdeményezett róla.

Mérlegen a személyes szabadság és a haza biztonsága Fotó: Reuters

Magyarországon 2004. november 3-án szerelt le az utolsó honvéd a kötelező katonai szolgálatból. Ezt követően egy alkotmánymódosítás, illetve az új honvédelmi törvény is rendelkezett a katonai szolgálat körülményeiről, azóta csak különleges jogrend esetében kerülhet sor a hadkötelezettség bevezetésére, békeidőszakban önkéntesség alapján vállalt katonai szolgálatteljesítés lehetséges. Bár a közbeszédben időnként előkerül a kötelező katonai szolgálat visszaállításának kérdése, ez sosem vált valódi politikai vita tárgyává.

Igaz, Magyarországra egyelőre nem leselkedik olyan mértékű veszély, ami a tömeghadsereg visszaállítását indokolttá tenné. Az Európában megmutatkozó trend mögött a szakértők elsősorban Oroszország agresszív magatartását látják, amit alátámaszt, hogy a Krím félsziget 2014-es elfoglalását követően nemcsak Svédországban, Litvániában és Norvégiában, de Lengyelországban, Csehországban és Lettországban is téma volt a kötelező katonai szolgálat. Elisabeth Braw, a brit királyi szolgálatok egyesült intézetének (RUSI) szakértője azonban úgy véli, az Oroszország jelentette veszélyen túl pszichológiai okai is vannak a folyamatnak: az átalakuló világrend okozta bizonytalanságok miatt a politika hajlamosabb a fiatal férfiak hadra fogására.

Jonathan Eyal, a RUSI igazgatója pedig egyik cikkében úgy fogalmaz: a kötelező katonai szolgálat a nemzettudat építését szolgálja, s különösen olyan időkben alkalmazza a politika, amikor a hadsereg nem nyújt versenyképes jövőképet az állampolgárok számára.