Magyarországon 2004. november 3-án szerelt le az utolsó honvéd a kötelező katonai szolgálatból. Ezt követően egy alkotmánymódosítás, illetve az új honvédelmi törvény is rendelkezett a katonai szolgálat körülményeiről, azóta csak különleges jogrend esetében kerülhet sor a hadkötelezettség bevezetésére, békeidőszakban önkéntesség alapján vállalt katonai szolgálatteljesítés lehetséges. Bár a közbeszédben időnként előkerül a kötelező katonai szolgálat visszaállításának kérdése, ez sosem vált valódi politikai vita tárgyává.
Igaz, Magyarországra egyelőre nem leselkedik olyan mértékű veszély, ami a tömeghadsereg visszaállítását indokolttá tenné. Az Európában megmutatkozó trend mögött a szakértők elsősorban Oroszország agresszív magatartását látják, amit alátámaszt, hogy a Krím félsziget 2014-es elfoglalását követően nemcsak Svédországban, Litvániában és Norvégiában, de Lengyelországban, Csehországban és Lettországban is téma volt a kötelező katonai szolgálat. Elisabeth Braw, a brit királyi szolgálatok egyesült intézetének (RUSI) szakértője azonban úgy véli, az Oroszország jelentette veszélyen túl pszichológiai okai is vannak a folyamatnak: az átalakuló világrend okozta bizonytalanságok miatt a politika hajlamosabb a fiatal férfiak hadra fogására.
Jonathan Eyal, a RUSI igazgatója pedig egyik cikkében úgy fogalmaz: a kötelező katonai szolgálat a nemzettudat építését szolgálja, s különösen olyan időkben alkalmazza a politika, amikor a hadsereg nem nyújt versenyképes jövőképet az állampolgárok számára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!