Amerikai erőfitogtatás a Közel-Keleten

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette Iránt, hogy Washington megtorol bármiféle esetleges ellenséges cselekedetet, amely a közel-keleti ország egy sor „zavarba ejtő és eszkalációs jelzéséből” fakadhat. Ennek jegyében Washington haditengerészeti és légi kötelékeket vezényelt a térségbe.

A Lincoln repülőgép-hordozó. Védelemre hivatkoznak Fotó: US NAVY Forrás: Reuters

Az Egyesült Államok az amerikai Középső Parancsnokság illetékességébe tartozó közel-keleti térségébe vezényli a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és kísérőhajóit, valamint egy bombázóalakulatot, mivel úgy látja, hogy Irán „egy sor zavarba ejtő és eszkalációs” lépést tett – közölte nyilatkozatában az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. John Bolton a fenyegetések mibenlétéről nem adott felvilágosítást, de a CNN úgy tudja a helyzetre rálátó amerikai tisztviselőktől, hogy tengeri és szárazföldi amerikai katonai érdekeltségek elleni esetleges támadásokról lehet szó.

A Lincoln repülőgép-hordozó. Védelemre hivatkoznak
Fotó: Reuters

Az erőfitogtatással Washington az ellene vagy szövetségesei ellen intézendő katonai akcióktól akarja Teheránt elrettenteni. A nyilatkozat szerint az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen, de teljes mértékben fel van készülve bármiféle támadással szemben, származzanak azok Irán szövetségeseitől, a forradalmi gárdától vagy a reguláris hadseregtől.

Vasárnap esti kommentárjában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az előkészületek már egy ideje tartanak. – Minden amerikai érdekeltség elleni támadásért közvetlenül Iránt tesszük felelőssé, akár a síita milícia, akár a hutik vagy akár a Hezbollah követi el – figyelmeztetett.

Katonai elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a katonai felvonulást megelőzően egy sor diplomáciai szópárbaj zajlott Teherán és Washington között. Például az USA terrorszervezetnek nyilvánította az iráni forradalmi gárdát, mire Irán hasonlóképpen címkézte az amerikai Középső Parancsnokságot.

Az iszlám köztársaság azt sem tudta lenyelni, hogy Amerika már nem tolerálja az eddigi néhány kivételezett ország olajkereskedelmét Iránnal – ennek ellenére Teherán eltökélt szándéka, hogy ellenáll a meghirdetett totális olajkereskedelmi embargónak. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter kijelentette: „Ha az USA olyan ostoba, hogy ebben megpróbáljon akadályozni bennünket, viselnie kell a következményeit.”

Szakértők szerint azonban Teheránban sem eszik forrón a kását, Iránnak ugyanis nem érdeke eszkalálni a feszültséget, mivel ezzel okot adna Amerikának a támadásra. Ha pedig végzetesen magára haragítja Washingtont, elfordulhatnak tőle az eddig vele szimpatizáló európai országok is, amelyek még Donald Trump amerikai elnök ellenkezése dacára is kitartanak az USA által felrúgott atomalku mellett. Zarif két hete azt mondta, meggyőződése, hogy nem maga Trump keresi a konfrontációt Iránnal, hanem kormányának egy-két tagja és néhány szövetségese. Ez utóbbiak közé sorolta Izraelt, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát.

Hadihajók a Spratly-szigeteknél

A kínai kormány engedélye nélkül közelítette meg a Dél-kínai-tengeren található Spratly-szigetek partjait hétfőn az amerikai haditengerészet két rombolója – közölte az MTI szerint tegnapi sajtótájékoztatóján Keng Suang, a kínai külügyminisztérium szóvivője. A kínai haditengerészet távozásra szólította fel az amerikai hadihajókat – utalt arra, hogy Kína saját területeként tartja számon az érintett szigeteket, amelyekre az amerikai hírszerzés szerint tavaly hajók elleni robotrepülőgépeket és föld-levegő rakétákat is telepített. Kína a Dél-kínai-tenger nagy részét sajátjának tartja, de a tenger egyes részeire a térség öt másik országa is igényt tart. Az Egyesült Államok is tiltakozik a kínai terjeszkedés ellen, és időnként „a szabad hajózást demonstráló műveletet” végez, egy-egy hadihajóval megközelítve a Kína birtokolta szigeteket.