Csütörtöktől szavazhatnak az Európai Unió választópolgárai

Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg az urnák.

Csütörtökön kezdődik az a négynapos választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió körülbelül 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.

Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg az urnák. A cseheknél szombaton ér véget a választás, amikor Lettországban, Máltán és Szlovákiában is szavazhatnak a választópolgárok. A többi 21 tagországban viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.

A képviselők száma az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 lesz a Brexit esetére tervezett 705 helyett.

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés növelte az Európai Parlament hatalmát, s így immáron másodjára a képviselőtestület fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, igaz, a tagállami vezetők jelölése alapján, amelynek során azonban figyelembe kell venni a választási eredményt.

Továbbá az EP napjainkban már a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotónak számít a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal. A korábban együttdöntésnek, míg most rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúra immár a közösségi jog legtöbb területére kiterjed. Legyen szó bármifajta uniós rendeletről, irányelvről, módosításról, annak elfogadása lényegében már csak úgy lehetséges, ha arra a tanács és a parlament is rábólint.

Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenctagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014-ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók nagyjából 42,5 százaléka járult az urnákhoz.

Az első részvételi adatokat vasárnap 21 órakor, az exit pollokat egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órától teszik majd közzé.

Menetrend és mandátumok

A jelenleg 28 tagállamból álló Európai Unió állampolgárai 1979 óta választanak közvetlenül, öt évre EP-képviselőket. Az EP jövőbeni összetétele azonban a választások után is változhat az Egyesült Királyság kilépése miatt, ami a képviselők számát 751-ről 705-re csökkentené. A választásokat az unió tagállamaiban az alábbi időpontokban tartják, és országonként az alábbi számú képviselőt választják meg:

2019. május 23.

Hollandia – 26 mandátum

Nagy-Britannia – 73 mandátum

2019. május 24.

Írország – 11 mandátum

2019. május 24-25.

Csehország – 21 mandátum

2019. május 25.

Lettország – 8 mandátum

Málta – 6 mandátum

Szlovákia – 13 mandátum

2019. május 26.

Ausztria – 18 mandátum

Belgium – 21 mandátum

Bulgária – 17 mandátum

Ciprus – 6 mandátum

Dánia – 13 mandátum

Észtország – 6 mandátum

Finnország – 13 mandátum

Franciaország – 74 mandátum

Görögország – 21 mandátum

Horvátország – 11 mandátum

Lengyelország – 51 mandátum

Litvánia – 11 mandátum

Luxemburg – 6 mandátum

Magyarország – 21 mandátum

Németország – 96 mandátum

Olaszország – 73 mandátum

Portugália – 21 mandátum

Románia – 32 mandátum

Spanyolország – 54 mandátum

Svédország – 20 mandátum

Szlovénia – 8 mandátum

Az Egyesült Királyság kilépésével az EP tagjainak száma 46-tal csökkenne, 27 képviselői mandátum pedig 14 másik tagállam között oszlana meg. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország és Észtország 1-1 képviselővel küldhetne többet az EP-be.