Erőfelmérő az őszi elnökválasztás előtt

A megszokottnál magasabb szavazói kedv jellemezte a romániai euró­pai parlamenti megméretést. A politikai táborok itt igyekeztek lemérni erejüket az őszi elnökválasztás előtt, Klaus Johannis államfő pedig egy népszavazással is emelte a tétet. Az RMDSZ a magas részvétel mellett átléphette az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere dobja be a borítékot. Referendumot is tartottak vasárnap Fotó: Mirkó István

Miután egy néhány évvel ezelőtt elfogadott törvénymódosítás megtiltotta az óriásplakátok használatát a választási kampányban, a romániai utcákon, tereken, közutakon az utóbbi egy hónapban alig volt nyoma annak, hogy választások következnek. A kép csalóka: valójában forrnak az indulatok a bukaresti politikában. Az európai parlamenti választások korábban nem hozták lázba a szavazókat, de a mostani megméretés kivételes alkalom. A kormány és az államfő éles szembenállásával fokozott belpolitikai háború miatt a barikád két oldalán állók a mostani voksolást eszköznek tartották egyrészt az erőfitogtatásra, másrészt az ősszel esedékes elnökválasztás felvezetésére.

A hatalmon lévő szociál­demokraták (PSD) kampánygyűléseit rendre ellendemonstrációval zavarták meg az ellenzék hívei, helyenként csak a csendőrség fellépése gátolta meg a fizikai erőszakot. A brüsszeli intézmények egyes vezetői, s a hozzájuk lojális politikusok is beszálltak a romániai kampányba. A liberális Guy Verhofstadt például a szavazás előtt két nappal közölte, az általa vezetett európai parlamenti frakció kizárja soraiból a bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártját, a Calin Popescu-Tariceanu szenátusi házelnök vezette formációt, amiért az „szerepet vállal a korrupcióellenes harc gyengítésében”. Hogy emelje a tétet és a voksolási kedvet, Klaus Johannis államfő egy igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes harcot „védelmező” referendummal egészítette ki az EP-választást.

A felfokozott hangulat nehéz helyzetbe hozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely alapvetően uniós tematikákra építette kampányát, ráadásul felerősödött az erdélyi magyar közösségben azoknak a hangja, akik bírálták a „korrupt” szociál­demokratákkal folytatott együttműködést. Nem véletlen, hogy az RMDSZ még csütörtökön bejelentette: a bukaresti kormányt teszi felelőssé az úzvölgyi katonatemető körüli helyzet elmérgesedéséért, ­emiatt már nem támogatja a kormányt és a kormánykoalíció egyetlen kezdeményezését sem.

Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere dobja be a borítékot. Referendumot is tartottak vasárnap
Fotó: Mirkó István

Mint arról már beszámoltunk, a moldvai Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világ­háborús osztrák–magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. A kormányzó PSD azt mondta, „kötelező” módon megoldást kell találni az úzvölgyi katonatemető kapcsán felmerült problémára, mégpedig a helyi hatóságok és a kormány beavat­kozásával. Szombaton, a kampánycsend idején szolidaritási rendezvényt szervezett az Úzvölgye Kezdeményező Testület Csíkszentmárton központjában a katonai temető területének jogtalan kisajátítása, a hősök sírjának meggyalázása, valamint a helyi alpolgármester rendőrségi meghurcolása miatt. A rendezvényen felszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is.

Romániában egyébként régóta volt annyira megjósolhatatlan egy voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezett európai parlamenti választásoké. Szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt a valós voksolási szándékát. – Rendkívül nehéz a felmérések alapján eligazodni – vélte Pászkán Zsolt politikai elemző azon felvetésünkre, miszerint egymásnak ellentmondó eredmények születtek a különböző cégek közvélemény-kutatásain. Mint mondta, az esetek többségében ezek egy-egy párt megrendelésére készülnek, és fennáll a gyanú, hogy már a kérdezés vagy utólag, az eredmények tálalásánál sérül a tárgyilagosság. Szerinte a válaszadók egy jelentős, a végső eredményt mindenképpen befolyásoló része tudatosan, esetleg egy bizonyosfajta megfelelési kényszerből nem a valódi politikai opcióját osztja meg a felmérést készítőkkel. – Ezért is ennyire ­ellentmondóak az eredmények – nyomatékosította a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. Vladimir Ionas, a bukaresti ­Avangarde közvélemény-kutató cég szociológusa szerint kutatá­saik azt jelezték, hogy a magyar etnikumú lakosság körében elég nagy elégedetlenség észlelhető.