Keleti névsorrenddel nyit a Reiva-korszak

A jövőben a keleti névsorrend szerint használhatja a japán neveket a nemzetközi média, miután az ország vezetése a helyi tradíciók figyelembevételére szólította fel a sajtót. Ázsia több országában — ahogy Magyarországon is — hivatalosan a családnév áll elöl, ám Japán nyugatiasította a névhasználatát a nemzetközi fórumokon. A nemzeti öntudat erősítését szolgáló lépés az első jelentősebb intézkedés, amióta megkezdődött Naruhito császár korszaka.

JAPAN-EMPEROR/ Fotó: Reuters

A nemzetközi médiához fordul Kono Taro japán külügyminiszter, azt kérve, hogy a jövőben az eredeti, keleti névsorrendet használja a japán nevek esetében. A szigetországban hazánkhoz hasonlóan először írják a vezeték-, másodszor a keresztnevet, ám az angol nyelvű sajtó mindeddig felcserélte nyugati névsorrendre.

A lépés az első komolyabb intézkedés, amióta Naruhito császár (képünkön) trónra lépett május elsején, és megkezdődött ezzel az úgynevezett Reiva-korszak. Sibajama Maszahiko kulturális miniszter kiemelte, a tárca hamarosan felszólítja a hivatalos szerveket, oktatási és a médiaintézményeket, hogy minden fórumon váltsanak a japán névrendre.

Fotó: Reuters

Az intézkedés fényében például a kormányfő nevét is – a japán és a magyar fordítás rendjének megfelelően – Abe Sindzónak fogja használni a nemzetközi média, az angolosan írt eddigi Shinzo Abe helyett.

A keleti sorrend egyébként több országban is jelen van: Magyarországon kívül Kína, Japán, Észak- és Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan és Vietnam használja hivatalosan elöl a családnevet. A nemzetközi média ezen országok esetében többnyire nem is cseréli fel a sorrendet; Kim Dzsong Un észak-koreai vezér például a Kim dinasztia tagja, és a Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping is a családnévvel kezdi nevét.

Japánban a XIX. század végén, a XX. század elején az ország gazdaságának és hadseregének modernizálása során került sor a cserére a nemzetközi használatban, írja a The Guardian brit lap.

A mostani intézkedés az oktatási, kulturális, sport, tudományos és technoló­giai minisztérium egy 2000-ben készült jelentésére hivatkozik, amely a latin típusú névhasználat helyett a japán rend használatát kezdeményezi. „Figyelembe kell venni és ki kell használni az emberiség kulturális és nyelvi sokszínűségét” – fogalmaz a tanulmány.

Elemzők szerint a japán vezetésnek most az is célja, hogy több jeles eseményt megelőzően történjen meg a csere. Az ország júniusban ad otthont a világ vezető gazdaságait tömörítő G20-csoport csúcstalálkozójának. Egy évvel később, 2020-ban pedig a nyári olimpiai játékokat rendezik már meg Tokióban; a japánok reményei szerint az olimpikonok neve ekkor már a keleti névsorrend szerint jelenhet meg.

Az új császár, Naruhito korszakának neve is a tradíciók erősítését szolgálja: az elnevezést – a hagyománnyal ellentétben – nem kínai szövegből vette, hanem egy 1300 éves japán vers szolgált forrásául. Így lett Reiva, vagyis a „gyönyörű harmónia” az ország történetében a 248. császári korszak neve.