Konzervatív siker Vilniusban

A litván elnökválasztás első fordulójában Ingrida Simonyte egykori konzervatív pénzügyminiszter végzett az első helyen – a szavazatok 31,13 százalékával.

2019. 05. 14. 13:54
Lithuanian President candidate Ingrida Simonyte speaks during a public discussion in Vilnius
Ingrida Šimonytė Fotó: Ints Kalnins
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A litván elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, Ingrida Simonyte és Gitanas Nauseda is szigorú fellépést ígért Oroszország ellen.

Nem tudni, ez a téma mennyire befolyásolta a választókat, de az a tény, hogy Simonyte és Nauseda kapta a legtöbb szavazatot, talán árulkodó – nyilatkozta lapunknak Ruta Miskinyte.

Ingrida Simonyte volt pénzügyminiszter, illetve Gitanas Nauseda közgazdász-elemző mérkőzhet meg a második fordulóban
Fotó: Reuters

A 15min nevű litván hírportál újságíróját tegnap, egy nappal azután kérdeztük, hogy a kemény oroszellenes retorikájáról ismert, a litván Vasladyként becézett Dalia Grybauskaite leköszönő államfő helyére új köztársasági elnököt választanak a 65 ezer négyzetkilométer területű, 2,8 millió lakosságú, a kalinyingrádi orosz exklávéval is határos balti államban.

Az elnökválasztás első fordulójában Ingrida Simonyte egykori konzervatív pénzügyminiszter végzett az első helyen – a szavazatok 31,13 százalékával –, a dobogó második helyére Gitanas Nauseda népszerű közgazdász-elemző lépett 30,95 százalékkal. Ezzel ők ketten jutottak a május 26-i európai parlamenti választásokkal egy időben sorra kerülő második fordulóba.

A baloldali kormánykoalíciót 2016 decembere óta vezető Saulius Skvernelis miniszterelnök szintén indult a választáson, de 19,72 százalékos eredményével a harmadik helyen végzett, ezért bejelentette, hogy július elején lemond.

Nyugati elemzők szerint a választási kampányt a társadalmi egyenlőtlenség és a szerteágazó korrupció miatti düh uralta.

– Valóban létezik különbség a nagyvárosokban és a vidéken élők életszínvonala között, utóbbiak azonban gyakran az államtól várják a megoldást, amely nem tud mindig megfelelő segítséget nyújtani – véli Ruta Miskinyte.

Litvániát súlyosan megviselte a 2008–2009-es pénzügyi válság, amelynek során az ország 15 százalékos GDP-csökkenést is elszenvedett.

Az akkoriban kormányra került konzervatívok népszerűtlen megszorító intézkedéseket vezettek be, ám egyes elemzők szerint ezt a lakosság – a gazdasági stabilitás megteremtése miatt – utólag elfogadta. Ennek jele az is, hogy az akkori pénzügyminiszter, Ingrida Simonyte nyerte meg most az első fordulót.

Mind Simonyte, mind pedig Nauseda a NATO-t tekinti az orosz szomszéddal szembeni biztosítéknak. Észtországhoz és Lettországhoz viszonyítva – ahol az emberek legalább negyede vallja magát orosznak – Litvániában jóval kisebb, mindössze hat százalék az orosz kisebbség aránya, a vilniusi politikusok tartanak Oroszország hibrid hadjáratától.

Az elnökválasztással párhuzamosan népszavazást rendeztek vasárnap arról, hogy bevezetik-e a kettős állampolgárságot, az 1990 óta elvándorolt mintegy 700 ezer litván ugyanis jelenleg nem veheti fel egy másik ország állampolgárságát anélkül, hogy ne veszítené el a litvánt.

A kettős állampolgárságot azonban csupán az EU-, az EFTA-, a NATO- és az OECD-tagállamokban élők kaphatnák meg, a kalinyingrádi litvánok vagy a Litvániában élő oroszok nem. A referendum azonban az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.