Fotó: Mirkó István
A kormány márciusi határozata szerint 3,6 milliárd forintot kap a Szegedi Tudományegyetem egy nukleáris hulladékkezelési projektre, amit szintén a szegedi ELI-ben valósítanának meg. „Neutronokkal bombáznánk a sugárzóanyagok atommagjait, aminek hatására a magok szétrobbannak stabil, nem radioaktív atomokra” – mondta a fizikus, aki öt-tíz éven belül érdemi előrelépést vár. Elméletileg működhet az eljárás, de elismerte, hogy a jelenlegi lézerek sem teljesítményben, sem hatékonyságban nem alkalmasak az atomerőművekben keletkező sok-sok tonna radioaktív hulladék kezelésére. A Szegeden most induló munka ezekre a problémákra keres megoldást.
Másik kihívásként a Föld körül másodpercenként 15 kilométeres sebességgel keringő űrhulladék kezelését említette. Az első műhold 1957-es felbocsátása óta nagyjából 28 ezer tonna ember alkotta szerkezet került Föld körüli pályára. Jelentős részük működésképtelen – némelyik busz méretű, de nagyon sok az öklünknél kisebb darab is. A földi radarokkal ki nem mutatható csavarokat, lemezdarabokat különleges, a bolygónk körül keringő műholddal kellene feltérképezni, majd lézerek segítségével a légkörbe taszítani, ahol azok elégnek. Az út elején járunk, de Mourou szerint a lézer ez esetben is megoldás lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!