Nem vagyunk már lesajnált régió

– Horvátországot szövetségesnek, barátnak és jó szomszédnak tartjuk. A magyar emberek szeretik Horvátországot, csak tavaly 655 ezer magyar választotta nyaralása helyszínéül a horvát tengerpartot – hangoztatta tegnap zágrábi tárgyalásait követően Szijjártó Péter a távirati iroda jelentése szerint.

– A körülöttünk lévő világ gyorsan változik – mondta a külgazdasági és külügyi tárcavezető, hozzátéve, „nem látott sebességű változásoknak vagyunk a tanúi és megélői, teljesen új viszonyok jöttek létre a világpolitikában és a világgazdaságban”. Úgy vélte: ez az összevisszaság felértékeli a stabilitást, a kiszámíthatóságot és az észszerűséget, márpedig ezek Közép-Európa legfontosabb jellemzői. – Sokáig lesajnáltak és lenéztek minket, közép-európaiakat, mára azonban egyértelműen az európai növekedés motorjává váltunk – mutatott rá Szijjártó. A miniszter úgy vélte, ennek előfeltétele volt, hogy a térség országai megértsék: sokkal jobb együttműködni, mint széthúzni.

Kolinda Grabar-Kitarovic államfő fogadta Szijjártó Péter külügyminisztert
Fotó: MTI//Edvard Susak

Szijjártó Péter kiemelte: az EU a kultúra, az identitás, a biztonság és a versenyképesség súlyos kihívásai előtt áll. – Magyarországról nézve jó látni, hogy délnyugati szomszédságunkban büszke nemzet él, amely meg akarja őrizni saját identitását, és nem szakad el sem a kulturális, sem keresztény hagyományától – mondta.

– Magyarország az erős tagállamokra és nemzetekre épülő erős EU-ban hisz, amely megvédi saját életformáját, amely elsőbbséget biztosít a keresztény kultúrának és tiszteli az őt alkotó nemzeteket – fogalmazott. A miniszter megköszönte, hogy a horvát kormánypárti EP-képviselők mind kiálltak hazánk mellett Brüsszelben. Közölte, erőforrásként tekintenek a nemzeti közösségekre.

A horvát miniszterelnökkel való tárgyalások után Szijjártó a Mol–INA-ügyről elmondta: mindig biztosítják horvát barátaikat, hogy az üzleti kérdések nem szerepelnek a magyar kormány napirendjén. – Mindazonáltal fel kellett ismernünk, hogy a Mol és az INA vagy a Mol és a horvát állam közötti kérdések megterhelik a kapcsolatunkat – mondta, reményét fejezve ki, hogy megegyezés születik.

Kiemelte: hazánknak ez kulcsfontosságú lenne, mert az energiabiztonság Közép-Európában kritikus kérdés. A legnagyobb magyar vállalatok jelen vannak a horvát piacon, a Mol komoly beruházások előtt áll, a OTP pedig a negyedik legnagyobb bank az országban.

Boszniában rekedt migránsok

A Nyugat-Európába igyekvő, Bosznia-Hercegovinában rekedt migránsok súlyos helyzetére hívta fel a figyelmet tegnap a Nemzetközi Vöröskereszt, amelynek beszámolója szerint ezrek kénytelenek meghúzni magukat az utcán. Egyesek az életüket vesztették a körülmények miatt. Bár Bosznia-Hercegovinát nem érintette a 2015-ös menekültválság, tavaly óta egyre több migráns érkezett, hogy Horvátországba, Szlovéniába, majd nyugat-európai országokba jusson el. Egyes jelentések szerint azonban határőrök verik őket vissza, miközben megpróbálnak Horvátországba belépni. A nyugat-balkáni útvonalon 2015-ben mintegy egymillió illegális bevándorló haladt át, ám a főként Észak-Macedóniát és Szerbiát érintő migráció 2016 elején jelentősen csökkent, mert lezárták az útvonalat. Tavaly körülbelül 25 ezer, Ázsiából és Észak-Afrikából érkezett ember lépett be Bosznia-Hercegovina területére Szerbiából és Montenegróból, az idén pedig további mintegy hatezren érkeztek az elszegényedett balkáni országba a boszniai biztonsági szolgálatok szerint. (MTI)