Románosítják az úzvölgyi katonai temető parcelláit

Az RMDSZ vezetője levélben tiltakozott Viorica Dancila román miniszterelnöknél, akitől a katonatemető átalakításának leállítását kérte.

A betonkeresztek új elemként jelentek meg Fotó: Kátai Edit Forrás: MTI/Kátai Edit

Politikailag tűrhetetlennek, közigazgatási szempontból pedig törvénytelennek tartja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre a Székelyföld keleti peremén fekvő Úzvölgye első világháborús, osztrák–magyar katonai temetőjében, mégpedig annak tulajdonosa, a csíkszentmártoni önkormányzat engedélye nélkül. Az RMDSZ vezetője levélben tiltakozott Viorica Dancila román miniszterelnöknél, akitől a katonatemető átalakításának leállítását kérte. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhelyállítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – idézte az erdélyi Krónika Kelemen Hunor levelét.

A betonkeresztek új elemként jelentek meg
Fotó: MTI/Kátai Edit

Az Erdélyi Magyar Néppárt eközben közigazgatási bírósági eljárást indít a temető átalakítását kezdeményező Dormánfalva önkormányzata ellen. A román katonai emlékművet e hó közepén, egy ünnepség keretében avatnák fel az úzvölgyi sírkertben. A világháborúban elesett magyar és német katonák emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, s egy nagyobb emlékművet is emeltek a két világégésben hősi halált halt román katonáknak, holott az 1944. augusztus–szeptemberében zajló úzvölgyi harcokban nem vettek részt Románia hadseregének alakulatai.

A Bákó megyéhez tartozó Dormánfalva és a Hargita megyei Csíkszentmárton egyaránt sajátjaként kezeli a temetőnek helyet adó területet. Gergely András csíkszentmártoni polgármester szerint egy ma is érvényben lévő, 1968-as törvény értelmében Úzvölgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. „Állítólag sok évvel ezelőtt a Bákó, illetve a Hargita megyei kataszteri hivatalok akkori vezetői megegyeztek abban, hogy természetesebb határ lenne az Úz-patak, és kölcsönösen bélyegzőt nyomtak a térképekre. Ettől a törvény nem változott, így mi továbbra is jogot formálunk a területre. A csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi a temető, ezt legutóbb 2010-ben egy kormányhatározattal megerősítették” – mondta a Székelyhon portálnak a községvezető.

Brüsszeli napirenden a nemzeti régiók ügye

Hosszú évek óta tartó jogi huzavona után az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. A korábbi elutasítás után azt ismét benyújtó Székely Nemzeti Tanács arra kérte Büsszelt: biztosítson „egyenlő lehetőséget a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy az EU fejlődését és kulturális sokszínűségét fenn lehessen tartani”. Kiemelték: az EU-nak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környezőkétől. A kezdeményezőknek mostantól fogva egy év áll rendelkezésükre, hogy legalább hét EU-tagállamból egymillió támogató aláírást gyűjtsenek össze. (MTI)