Peszkov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban orosz újságírók és parlamenti képviselők tapasztaltak agresszív magatartást. A szóvivő szerint ennyi példa bőven elegendő volt a potenciális veszély megértéséhez és a „kényszerűségből meghozott korlátozásoknak” a bevezetéséhez. Ezek között van a közvetlen légi járatok július 8-ától történő leállítása és a szervezett turistautak beszüntetése.
Az orosz állami tévétársaság munkatársait június 22-én radikálisok Tbilisziben bántalmazták, ami azt jelenti, hogy a fennálló veszély nem elméleti, hanem fizikai – mondta Peszkov.
A szóvivő szerint a közvetlen légi járatokat akkor lehet majd újraindítani, ha alábbhagy „a ruszofób hisztéria”, amelyet „radikális elemek táplálnak”.
A két ország között „nincs semmilyen politikai konfliktus” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy várhatók-e újabb korlátozások Georgiával szemben, de úgy fogalmazott, hogy az eddigi intézkedések sem szankciónak, hanem megelőző lépéseknek, kényszerű korlátozásoknak tekintendők.
Az orosz fogyasztóvédelmi ügynökség, a Roszpotrebnadzor hétfőn közölte, hogy megszigorítja a Georgiából behozott alkoholtartalmú italok ellenőrzését. A hatóság közleménye szerint ezen termékek minősége fokozódó ütemben romlik.
A grúz borexport kétharmadát az orosz piac veszi fel. A Roszpotrebnadzor azt közölte, hogy 2014 és 2018 között az orosz minőségi előírásoknak nem megfelelő georgiai szeszesital-mennyiség csaknem a háromszorosára nőtt, és meghaladta a 200 ezer litert.
Oroszország korábban minőségi kifogásokra hivatkozva 2006-ban állította le a georgiai borok és ásványvizek behozatalát, amit 2013 júniusában újított fel. Georgiai (grúz) sajtóértesülés szerint az országba érkező látogatóknak idén 300 ezer üveg szaperavi típusú vörösbort adnak ajándékba a repülőtereken.
Peszkov szerint a georgiai borok ellenőrzésének megszigorítása nem áll összefüggésben a légi járatok felfüggesztésével.
Georgia (Grúzia) az orosz küldöttség jogainak helyreállítása ellen szólalt fel hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) tanácskozásán. Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása miatt megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.
