Teodor Melescanu román külügyminiszter hazudik, hiszen Magyarország nyilvánvalóan nem törekszik a történelem átírására, revizionista álláspontok hangoztatására, sőt a kifogásolt határozatban is leszögezi: támogatja az állami szuverenitás elvét – írta vezércikkében az erdélyi Krónika napilap, miután a bukaresti diplomácia vezetője közleményben háborgott, amiért a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A cikkíró szerint Bukarestnek mérhetetlenül többet kellene tennie annak érdekében, hogy ne fájjon úgy Trianon.
A magyar–román viszony az úzvölgyi katonai temető körüli botrány óta mélyponton van. Vladimir Ionas, az Avangarde román közvélemény-kutató cég szociológusa úgy fogalmazott, kölcsönös megértésre van szükség Trianonnal kapcsolatban, amelyet teljesen másként lát a két etnikum. „Egymás iránti megértés és tisztelet kell” – hangsúlyozta a szakértő. Adrian Cioroianu történész, Románia UNESCO-nagykövete szerint az identitást, a szimbólumokat, az érzékenységeket illetően a többség és kisebbség viszonyában kölcsönösen tisztelnünk kell egymást Romániában és Magyarországon egyaránt. „Én még hiszek abban, hogy eljön az idő, amikor románok és magyarok kölcsönösen köszöntik fel egymást december 1., illetve március 15. alkalmából. A szkeptikusokat emlékeztetném arra, hogy létezik egy francia–német precedens, tehát nem nekünk kell feltalálnunk a spanyolviaszt román–magyar vonatkozásban” – hangsúlyozta a volt külügyminiszter.

Fotó: MTI/Veres Nándor
Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője lapunknak elmondta, az elkövetkező másfél év nem fog kedvezni a magyar–román viszonynak. Mint emlékeztetett, a 2020-as trianoni centenáriumi évvel kapcsolatos román uszítás már 2018-ban, sőt 2017-ben megjelent, mintegy megelőlegezve a magyar fél „revizionista” tevékenységét. „Ilyen előkészítés után a magyarok akkor sem úszhatnák meg az ellenük irányuló hangulatkeltést, ha semmit sem tennének. A román belpolitikában a kormányoldal pártjait meggyengítette az európai parlamenti választási eredmény és az ebből fakadó belső hatalmi harc.