Euroszkeptikusok és popénekesek ideje

Decemberben elnökválasztásra, januárban az Európai Unió soros elnökségének átvételére, jövő év végén parlamenti voksolásra készül Horvátország. Szomszédunk olyan időszakot él át, amikor a politikai elitet bizalomvesztés sújtja, súlyos problémát jelent az elvándorlás, de az EU-tagságért sem lelkesednek az ország polgárai. Eközben a Magyarországgal ápolt viszony rendeződni látszik.

A munkaerőhiány a turizmusban is egyre nagyobb probléma Fotó: Roman Babakin Forrás: 123RF

– Bár a gazdaság mostanában jó irányba halad – sikerült többletet megvalósítani a költségvetésben, csökken az államadósság, 2,4 százalékkal növekszik a GDP –, az igazán nagy probléma az elvándorlás. Kolinda Grabar-Kitarovic államfő akciótervet sürgetett az elvándorlás és a természetes fogyás megállítására – mondta Ördögh Tibor. A horvát turisztikai szövetség is megkongatta a vészharangot: a munkaerőhiány veszélyezteti az idegenforgalmi idényt, legalább ötezer álláshely betöltésére van szükség. A kivándorlási hullámot elsősorban a 2013-as EU-csatlakozás, majd a német munkaerőpiac 2015-ös megnyitása erősítette fel.

A munkaerőhiány a turizmusban is egyre nagyobb probléma
Fotó: 123RF

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke június elején Zágrábban járva ugyanakkor dicsérte a gazdaság teljesítményét, emellett úgy vélte: Horvátország a schengeni határőrizeti övezethez való csatlakozásra is felkészült. Zágráb 240 millió eurót költött határai védelmének megerősítésére és fejlesztésére – mondta Plenkovic, akinek szavait a Deutsche Welle német hírportál minapi helyszíni beszámolója is alátámasztja. Horvátország a beszámoló szerint annyira hermetikusan lezárta határait, hogy a Boszniából átszökő migránsokat azonnal visszahurcolják a rendfenntartók.

„Tizennégyszer keltem át a horvát határon, és ugyanennyiszer hoztak vissza” – panaszkodott a híroldalnak egy pakisztáni férfi. Éppen a bevándorlás volt az, amely – a MOL–INA-ügy mellett – komoly feszültséget okozott a horvát–magyar kapcsolatokban, Zoran Milanovic korábbi szociáldemokrata kormányfő ugyanis rendszeresen bírálta a magyar kormány intézkedéseit. Erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt tavaly decemberben Zágrábban, már Plenkovic vendégeként.

– Nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában – jelentette ki a kormányfő. Ördögh Tibor szerint most már jó irányban haladnak a kapcsolatok. Ennek jele többek között az is, hogy a Krk szigetre tervezett cseppfolyósítottgáz-terminál építésébe Magyarország is szeretne beszállni 25 százalékos részesedéssel.