A kiábrándultság különösen a május végi európai parlamenti választásokon mutatkozott meg, amikor a kormányon lévő jobboldali Horvát Demokratikus Közösség és az ellenzéki szociáldemokraták a szavazatok összesen 41 százalékát szerezték meg az öt évvel ezelőtti 71 százalékhoz képest. A pártvezetők a választás másnapján a pozitívumokat próbálták kiemelni. Andrej Plenkovic miniszterelnök a viszonylagosan magas, 30 százalékos részvételi arányt dicsérte, mondván, a horvát szavazópolgárok azonosulni tudtak az európai témákkal. Davor Bernardic, a szocialisták elnöke a pártja által elért egyik legrosszabb eredmény (18,7 százalék) után azt mondta: „Ma kimondtuk, hogy nem akarunk korrupt, igaz-ságtalan Horvátországot, olyan Horvátországot, amely szegény, és amelyből elköltöznek, ezért nem fogjuk feladni a harcot az egyenlőségért”.
A bajokat nem tudta elfedni, hogy a többi párt és pártszövetség tíz százalék alatt teljesített, illetve az sem, hogy a politikába hét évvel ezelőtt korrupció- és elitellenes jelszavakkal berobbanó Most (Híd) a bejutási küszöböt jelentő öt százalékot sem tudta átlépni. Ezzel szemben összesen 14 százalékot ért el a két euroszkeptikus pártszövetség, illetve nyolc százalékot a politikai tapasztalattal nem rendelkező jogász, Mislav Kolakusic listája.
– Nagy a politikai bizalmatlanság, folyamatosan csökken a két nagy párt támogatottsága, amely eddig váltógazdaságban irányította az országot. A népszerűségvesztés a gazdasági válság begyűrűzéséig vezethető vissza, az emberek szerint nem megfelelően történt a válságkezelés – mondta lapunknak Ördögh Tibor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint hozzájárulhatott az euroszkeptikus pártok megerősödéséhez a gazdaság helyzete, a migrációs válság félrekezelése, illetve mindaz, amit a horvát belpolitika az elmúlt években produkált.
A nagy politikai pártok válságát jellemzi, hogy a decemberben sorra kerülő elnökválasztáson bejelentette indulását Miroslav Skoro népszerű popénekes, aki videóüzenetében kijelentette: az emberek elhidegültek az arrogáns politikai elittől, horvátok százezrei „menekültek” külföldre. Ezért népszavazásokat fog kezdeményezni, hogy a fontos ügyekben maguk az állampolgárok dönthessenek. Az elvándorlás valóban keményen sújtja az országot – erre maga Plenkovic is felhívta a figyelmet a múlt héten, amikor a kormány arról döntött: háromezerrel növelik a nem uniós országokból érkező külföldi munkavállalók részére rendelkezésre álló kvótát, elsősorban az építőipar, a turizmus és a vendéglátóipar területén, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.
