Fekete tüntetés Hongkongban

Felfüggesztették a kiadatási törvényt, de nem hajlandó eltörölni a városállam vezetője, ezért többen azt is követelték, hogy mondjon le Carrie Lam.

epa07651859 Protesters take part in a rally to demand a complete withdrawal of an extradition bill in Hong Kong, China, 16 June 2019. A day after Hong Kong Chief Executive Carrie Lam Cheng Yuet-ngor indefinitely suspended a bill that would have allowed extraditions to mainland China in the aftermath of violent clashes where riot police fired rubber bullets, tear gas and pepper spray at protesters, thousands took to the street asking for a complete withdrawal of the bill. EPA/JEROME FAVRE Fotó: JEROME FAVRE Forrás: Reuters

Több tízezren tüntettek vasárnap Hongkongban a nagy társadalmi ellenállást kiváltó kiadatási törvénytervezet visszavonását követelve, jelentette az MTI. Helyszíni beszámolók szerint a tiltakozók legnagyobb része fekete ruhában jelezte elégedetlenségét, sokak kezében fehér virágok voltak. Többen azt is követelték, hogy mondjon le Carrie Lam kormányzó, aki az előző nap bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggesztettek a tervezettel kapcsolatos minden munkát, de közölte, hogy nem vonja vissza a beterjesztést. Lam szombaton hozzátette: a törvényhozás egyelőre nem tárgyalja a tervezetet, a kormányzótanács előbb konzultál a pártokkal, utána döntenek a következő lépésekről.

A Reuters hírügynökség értékelése szerint ez az egyik legjelentősebb meghátrálás a különleges igazgatású kínai terület törvényalkotási folyamatában azóta, hogy a volt brit gyarmat 1997-ben visszakerült Peking fennhatósága alá. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak – adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet miatt heves tüntetések voltak, amelyeken több összecsapás történt a rendőrökkel. Ezekben mintegy 80 ember megsebesült, köztük 22 rendőr. Szombaton egy fia­tal állítólag meghalt a tüntetés idején, a felvonulók őt az ügyük mártírjának tartják, az állam központjában egy emlékkönyvet is nyitottak, ahol megemlékezhetnek róla.

A törvénytervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélhetne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használhatna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást, már lezárt ügyekben is. A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát. A törvénytervezet ellen már több alkalommal tüntettek Hongkongban. Az eddigi legnagyobb demonstráció múlt vasárnap volt, ezen egyes becslések szerint több mint egymillióan vettek részt. A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az „egy ország, két rendszer” elv alapján 1997 óta autonó­miát élvez. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost és igyekszik növelni befolyását.

Fotó: Reuters

Carrie Lam jelezte, hogy a parlament szerdán szavazni fog az előterjesztésről, a tüntetők pedig azt próbálják elérni, hogy végső esetben nagy tömegük révén sikerüljön megakadályozni, hogy a képviselők bejuthassanak a szavazásra. Hongkongban az utcai megmozdulások viszonylag megszokottak, nagyon aktív civil társadalom van, több párt indul a választásokon, és a politikai élet szereplői féltékenyen őrzik függetlenségüket, annak ellenére, hogy csak Peking áldásával lehet valaki a városállam vezetője. Carrie Lam 2017 óta áll Hongkong élén, ő az első nő, aki elnyerte a legmagasabb tisztséget a kereskedőállamban. Egészen mostanáig Lam a legnépszerűbb hongkongi vezető volt, ám hajthatatlansága miatt jelentősen megcsappant a lakosság lelkesedése iránta.

Isten emberei

Carrie Lam hívő katolikus, aki rendre utal vallására nyilvános megszólalásai során. Megválasztását követően kijelentette, Isten adta neki a lehetőséget, hogy Hongkongot irányíthassa, és ő válaszolt a hívásra, pedig tudja, milyen nehéz hivatalt kell betöltenie. A pekingi fennhatóság óta Hongkongnak négy vezetője volt. Donald Tsang 2005 és 2012 között volt Hongkong első embere, s arról is messze földön híres volt, hogy minden egyes nap templomba megy, külföldi útjain is ragaszkodott a misén való részvételhez. A politikust hivatala lejárta után mégis perbe fogták korrupció ­miatt, s 2017-ben húsz hónap börtönbüntetésre ítélték.