Ideiglenes elnököt nevezett ki a moldovai alkotmánybíróság

Felfüggesztette tisztségéből Igor Dodon moldovai elnököt és Pavel Filip volt miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek vasárnap a moldovai alkotmánybíróság. Az ideiglenes elnök feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki szeptember 6-ára.

A Reuters hírügynökség szerint a bíróság azzal magyarázta döntését, hogy Dodon nem oszlatta fel a parlamentet, holott arról egy korábbi alkotmánybírósági határozat rendelkezett.

Bár a Reuters híréből nem derül ki, hogy pontosan melyik bíróságról van szó, Dodon a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva az alkotmánybíróság döntését nevezte „hatalombitorlásnak”. Az orosz hírügynökség szerint a moldovai alkotmánybíróság arról határozott, hogy ideiglenesen átadja az elnöki tisztséget Pavel

Filip miniszterelnöknek a parlament feloszlatása és az előrehozott választások kiírása céljából.

Pavel Filip ideiglenes elnökként feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki szeptember 6-ára. Dodon törvénytelennek nevezte Filip döntését a törvényhozás feloszlatásáról.

Eközben Filip pártja, a Moldovai Demokrata Párt vasárnap tüntetést tartott a főváros, Chisinau szívében. Az eseményen felszólalt a párt vezetője, Vladimir Plahotniuc is, aki lemondásra szólította fel Dodont. A TASZSZ szerint a megmozduláson tízezrek vesznek részt.

Bár a Maia Sandu vezette Európai Unió-párti, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM („most”) pártszövetség szombaton megegyezett az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal – amelynek korábban Dodon volt a vezetője – a kormányalakításról, a Moldovai Demokrata Párt kétségbe vonta ennek jogszerűségét.

Tette ezt az alkotmánybíróság korábbi határozatára hivatkozva, amely szerint ha június 7-ig nem alakul meg az új kormány, a parlamentet fel kell oszlatni, és a törvényhozók minden, a kormányalakítással kapcsolatos döntése érvénytelen lesz.

Sandu elszánt ellenfele az előző kormányt adó Moldovai Demokrata Pártnak, amelynek vezetőjét, Vladimir Plahotniuc oligarchát korrupcióval és hivatali hatalommal visszaéléssel vádolja.

A 3,5 milliós népességű Ukrajna és az EU-tag Románia között fekvő kis köztársaság politikailag megosztott, vannak, akik szorosabb kapcsolatokat szeretnének az unióval, míg mások inkább Oroszországhoz közelednének.

Moldovát politikai bizonytalanság és korrupció sújtja, főként az „évszázad lopásaként” ismert botrány óta, amelyben három bankon keresztül egymilliárd dollárnyi (285 milliárd forint) – a GDP mintegy nyolcadának megfelelő – összeget sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben.