A legfenyegetőbb amerikai kormánynak nevezte egy tegnapi videóban a Trump-adminisztrációt Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Érvelése szerint csupán a megtévesztés szándéka húzódik meg Washington tárgyalási javaslatai mögött. Az ajatollah hozzátette: „a fegyver a mi kezünkben van, ők pedig nem mernek a közelünkbe jönni. Azt mondják, hajítsd el a fegyvert, hogy azt tegyek veled, amit csak akarok. Így tárgyalnak ők”. A távirati iroda által idézett közleményben a vallási vezető azt is nyomatékosította, hogy az iráni nép nem hátrál meg az őt ért sértések nyomán.
Barhám Száleh iraki elnök egy, a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta: az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem indíthat támadást a szomszédos Irán ellen iraki területről. „Ez határozottan nem része az iraki kormány és az Egyesült Államok közötti egyezménynek” – hangoztatta, hozzáfűzve, Bagdad nem akarja, hogy Irak felvonulási terület legyen bármiféle ellenséges akcióhoz bármelyik szomszédja ellen.
Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, Washington Irán-politikájának egyik hozadéka, hogy patikamérlegen kimért egyensúlyozásra kényszeríti a Washingtontól és Teherántól egyaránt függő iraki vezetést. A bagdadi belpolitikára ugyanis a 2003-as amerikai invázió óta rendkívüli befolyást gyakorol a két fő nemzetközi „gyámja” közötti versengés, ami nem csupán polarizálja az országot, de bomlasztja is a törékeny belső egyensúlyát. Az interjúban egyébként Száleh megkérdőjelezte az Egyesült Államok szankciós politikájának hatékonyságát. Mint fogalmazott, büntetőintézkedésekkel nem lehet megváltoztatni egy ország magatartását és politikáját. „Mi, Irakban az 1990-es években szenvedtük meg a szankciós politikát, és ennek pusztító hatásait az iraki társadalom mind a mai napig érzi” – fogalmazott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon lát-e párhuzamot az iraki háború megindítása előtti helyzet és a mostani, Irán körüli feszültség között, az iraki elnök azt válaszolta, hogy Szaddám Huszein „a történelem egyedülálló esete” volt. Mindazonáltal hozzátette: párhuzam annyiban van, hogy „könnyű háborút indítani, de nagyon, nagyon nehéz befejezni”.
