Moldovai válság: a törvényhozás nem oszlik fel

A moldovai törvényhozás nem oszlik fel, folytatja a munkáját, és több fontos döntést fog hozni – szögezte le vasárnap este tévéinterjújában Zinaida Greceanii házelnök, reagálva arra, hogy az alkotmánybíróság által ideiglenes államfőnek kinevezett Pavel Filip néhány órával korábban bejelentette a törvényhozás feloszlatását, és előre hozott választásokat írt ki szeptember 6-ára.

Greceanii közölte, hogy a parlament az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a Velencei Bizottságnak az állásfoglalását fogja kérni az alkotmánybíróság döntéseinek jogszerűségéről.

„Nem készülünk előre hozott választásra. (...) Nem fogjuk feloszlatni a parlamentet, a törvényhozás működőképes, és törvényesen lett megválasztva” – szögezte le Zinaida Greceanii, akit szombaton választott a törvényhozás házelnökké, amit az alkotmánybíróság törvénytelennek minősített.

Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a Velencei Bizottság sürgős állásfoglalását kérte a moldovai eseményekről, a többi között a parlament feloszlatásának jogszerűségéről. Daniel Holtgen, a főtitkár szóvivője Twitter-üzenetében idézte Jagland közleményét, amely szerint rendkívül aggasztják a moldovai események. Önmérsékletre és felelősségteljes magatartására szólította a „demokratikusan megválasztotta parlamentet, a legitim kormányt és az összes politikai erőt”. Jagland úgy fogalmazott, hogy „nehéz megérteni” az alkotmánybíróság döntéseit, amelyek szemlátomást önkényesek az alkotmány szövege és a nemzetközi jogi normák mércéi szerint.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közös közleményében azt írta, hogy az unió elismeri a parlament által szombaton hozott döntéseket, így a kormánykoalíció létrehozását is, és kész együttműködni a legitim kormánnyal a reformok iránti elkötelezettség és a társulási szerződésben lefektetett fő elvek alapján.

Az amerikai külügyminisztérium közleményében önmérsékletre intette az érintetteket, és arra szólította őket, hogy politikai párbeszéddel találjanak kiutat a válságból. Washington szerint érvényt kell szerezni a februári választáson megnyilvánult népakaratnak mindenfajta beavatkozás nélkül.

Moldova mély politikai és alkotmányos válságba sodródott az elmúlt napokban, aminek az volt az előzménye, hogy a február végi választások óta a pártok nem tudtak kormányt alakítani. Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után, kilencven napon belül, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni, és a kormányalakítással kapcsolatos döntései érvénytelenek lesznek.

A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt azonban a határidő után egy nappal, június 8-án, szombaton jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceaniit választotta házelnökké, és Sandut miniszterelnökké. Az újonnan alakult kormánykoalíció pártjai úgy értelmezték az alkotmányt, hogy nem kilencven napjuk, hanem három kalendáriumi hónapjuk volt a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június 7-e, hanem 9-e.

Az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt azonban alkotmánybírósághoz fordult, a taláros testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanii és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki.

A 3,5 milliós népességű, Ukrajna és az EU-tag Románia között fekvő kis köztársaság politikailag megosztott, vannak, akik szorosabb kapcsolatokat szeretnének az unióval, míg mások inkább Oroszországhoz közelednének. Moldovát politikai bizonytalanság és korrupció sújtja, főként az „évszázad lopásaként” ismert botrány óta, amelyben három bankon keresztül egymilliárd dollárnyi (285 milliárd forint) – a GDP mintegy nyolcadának megfelelő – összeget sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben.