Pekingtől félti törékeny szuverenitását Hongkong

Több mint egymillió tüntető vonult az utcára Hongkongban egy jogszabálytervezet miatt. A törvénymódosítással Kína kérésére bűnözőket adhatnának ki, a tüntetők szerint azonban ez a függetlenségi mozgalom ellehetetlenítéséről szól. A tervezet támogatói állítják, a végső szó a hongkongi bíróságoké lesz, Peking szerint külföldi erők állnak a tüntetések mögött.

Több mint egymillióan vonultak utcára Fotó: MTI/AP/Kin Cheung

A 19 éves hongkongi lány, Poon Hiu-wing bizonyára soha nem gondolta, hogy a tajvani hétvége egyszer tömegtüntetések, politikai kampányok témája lesz. Ahogyan arra sem számíthatott, hogy a romantikus utazás tragédiával, az ő erőszakos halálával végződik majd.

Poon 2018 februárjában utazott Tajvanra barátjával, a kaland azonban horrorba csapott át. Amikor a férfi megtudta, hogy barátnője mástól vár gyereket, megölte az állapotos lányt, majd az áldozat bőröndjébe helyezte a holttestet és ruháit. Tajpejt járva, a főváros különböző pontjain szórta szét a nyomokat, majd felszállt egy Hongkongba tartó repülőgépre. Miután hazaért, felvette az összes pénzt Poon Hiu-wing bankszámlájáról. Pár nap múlva a szülők keresni kezdték a lányt, a tajvani rendőrség pedig megtalálta a holttestet. Kevesebb mint egy hónappal a gyilkosság után a hongkongi rendőrség letartóztatta a férfit. A húszéves Chan Tong-kaira Tajvanon életfogytiglani büntetés várna, a szigetállamnak azonban nincs kiadatási egyezménye Hongkonggal. Ezért a férfit csak pénzmosás vádjával tudták elítélni. Chan jelenleg 29 hónapos elzárását tölti.

A történtek miatti felháborodást kihasználva a pekingi kormány lendületet adott egy Kína, Tajvan, Makaó és Hongkong közötti kiadatási egyezmény elfogadtatására. Az ehhez szükséges törvénymódosítást azonban régen látott felháborodás övezi Hongkongban, tömegek vonultak az utcára a törékeny szuverenitás védelmére. A városállam 156 év brit gyarmati státus után 1997-ben került vissza a Kínai Népköztársasághoz, a hongkongi demokráciát azonban alaptörvénye biztosítja. Az ebben megfogalmazott, „egy ország – két rendszer” elv 2047-ig biztosítja az igazságszolgáltatás, a törvényhozás és gazdaságpolitika önállóságát, valamint általános szabadságjogokat biztosít a városállam polgárainak.

Több mint egymillióan vonultak utcára

Fotó: MTI/AP/Kin Cheung

A gazdasági törvényszerűségek és Peking sikeres lobbitevékenysége következtében azonban halványodnak a jogi határok Hongkong és Kína között, ami időnként tömegtüntetésekhez vezet. Vasárnap egyes becslések szerint több mint egymillió ember vonult az utcára a kiadatási törtvény elfogadása ellen, majd a békésnek induló megmozdulás hétfő hajnalban erőszakba fordult. A tüntetők szerint a kiadatási egyezménnyel csorbul Hongkong igaz­ságszolgáltatásának önállósága, és Peking az ellenzéki, függetlenségi mozgalom ellen használná fel a szerződést.

A hongkongi kormányzó, Carrie Lam a közvélemény aggodalmát csillapítandó tegnap közölte, hogy a kormányzata pótlólagos módosításokat dolgoz ki a törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is. Az egyezmény hivatalos értelmezése szerint csak súlyos bűncselekmény, gyilkosság és nemi erőszak esetén kerülhetne sor kiadatásra, és a hongkongi bíróságoké lenne a végső szó a kérelmek elbírálásakor. Kínában persze kritizálják a hongkongi civilek fellépését, a China Daily angol nyelvű kínai napilap tegnapi vezércikkében azt írta, hogy külföldi erők állnak a mozgalom mögött.

„Minden józan gondolkodású ember úgy tartja, hogy a törvényjavaslat legitim, észszerű és elfogadható része a törvénykezésnek, amely erősíti majd Hongkongban a jog uralmát és az igazságszolgáltatást” – írták.

Nemzetközi figyelmet legutóbb 2014-ben váltott ki hongkongi tüntetés, az úgynevezett esernyős mozgalmat diákok szervezték. A mostani megmozdulás azonban a hírek szerint a társadalom több rétegét megmozgatja, ilyen jellegű tüntetések 2003-ban voltak.