Tbiliszi örökös harca Moszkvával

A hét végén is folytatódtak a múlt csütörtökön kezdődött tüntetések Grúziában, ám a szombati utcai megmozdulások jóval békésebbek voltak, mint az azt megelőző napokon. A kaukázusi országban rég nem tapasztalt belpolitikai válság alakult ki, amely részben az Oroszországhoz fűződő viszony, részben a kormánnyal szembeni elégedetlenség miatt robbant ki. A lapunknak nyilatkozó Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a grúz kormány próbálja konszolidálni a kapcsolatokat Moszkvával, de ez nehezen megy.

Napok óta zajlanak a tüntetések a fővárosban Fotó: Irakli Gedenidze Forrás: Reuters

Miután a 2008-as NATO-csúcson úgy tűnt, a katonai szövetség kezdő lökést adhat Grúzia csatlakozásának, megkezdődött a mozgósítás Tbiliszi és Moszkva részéről is. ­Szaakasvili szerette volna visszaszerezni a Grúziától az 1990-es évek elején önhatalmúlag elszakadt Abháziát és Dél-Oszétiát, ám az ­augusztus 7–8-i hadművelet kudarcba fulladt, miután a Dél-Oszétiába vonuló grúz alakulatokat kiűzték a területre vezényelt orosz seregek, amelyek egészen Tbilisziig, a grúz fővárosig nyomultak. A villámháborúban mintegy nyolcszázan vesztették életüket, több tízezer grúz pedig kénytelen volt elhagyni a vitatott területet. Moszkva ezután elismerte a független Abhá­ziát és Dél-Oszétiát, ahol azóta is katonákat állomásoztat.

A tizenegy évvel ezelőtt történtek miatt Grúzia és Oroszország között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok, Grúzia pedig továbblépett a nyugati integráció felé vezető úton. Mihail Szaakasvili azonban 2013-ban, mandátumának lejárta után nem indulhatott újra az államfőválasztáson, őt és pártját pedig megelégelték a választók: 2012-ben pedig a Grúz Álom nevű többpárti összefogást juttatták hatalomra. A Grúz Álom a szavazatok 55 százalékát szerezte meg, majd 2016-ban 49 százalékot kapott a parlamenti választásokon. Jelenleg kétharmados többsége van a törvényhozásban.

„A Grúz Álom legfontosabb ismérve az, hogy vehemensen ellenzi Szaakasvilit. A hat politikai párt ernyőszervezeteként egyesíti a piacbarát liberálisokat, a rasszista bohócokat, a Kreml-haverokat és a csalódott fiatalokat” – állapította meg akkori elemzésében az International Business Times amerikai hírportál.

A jelenlegi felmérések szerint a folyamatos gazdasági fejlődés ellenére veszített támogatottságából a Grúz Álom, amely jelenleg a választópolgárok 29 százalékának támogatottságát élvezi, miközben Szaakasvili egykori pártja, az Egyesült Nemzeti Mozgalom felkúszott 22 százalékra. – Sokan gondolják úgy, hogy a kormány nem érti meg a társadalmi problémákat, nem számonkérhető, ráadásul arrogáns is. Az ellenzék ugyanakkor szereti kijátszani az orosz kártyát, és azzal vádolni a kormánypártot, hogy nem elég kemény Oroszországgal szemben – mondta a Szabad Európa Rádiónak Thomas de Waal politikai elemző.

Míg a Grúz Álom folytatja az előző kormányok NATO- és EU-párti politikáját – 2016-ban társulási egyezményt kötött az Európai Unióval, 2017 óta pedig vízummentesen utazhatnak az EU országaiba a grúz állampolgárok –, igyekszik normalizálni a kapcsolatokat Moszkvával, ami elsősorban a turisztikai statisztikákban érhető tetten: tavaly mintegy másfél millió orosz turista érkezett Grúziába. A kaukázusi országnak ezért minden bizonnyal fájni fog Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton bejelentett rendelete, miszerint július 8-tól nem repülhetnek a szomszédos országba orosz kereskedelmi járatok.

Moszkva élesen elítélte a csütörtöki ruszofób provokációt. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes a történtekért a grúziai radikális ellenzéket hibáztatta, amely szerinte az orosz parlamenti küldöttség látogatását utcai zavargások kirobbantására használta fel, hogy megzavarja Moszkva és Tbiliszi kapcsolatai­nak normalizálását.

– Mihail Szaakasvili idején éles konfliktus alakult ki Oroszország és Grúzia között, ami Abházia és Dél-Oszétia elfoglalásában tetőzött. A jelenlegi kormány próbálja konszolidálni a kapcsolatokat, de nehezen megy. Egyrészt a grúzok nagyon jól emlékeznek arra, hogy mennyi problémát okozott nekik nemcsak a szovjet megszállás, hanem a függetlenség óta ez az állandó fegyveres konfliktus Oroszországgal. Putyin ráadásul nehezen megy bele abba, hogy a kapcsolatokat az egyenjogúság alapján konszolidálják – mondta lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai elemző, a térség szakértője.

Mint fogalmazott, a Grúziában hivatali visszaélés vádjával szabadságvesztésre ítélt, jelenleg Ukrajnában tartózkodó Szaakasvili most is komoly befolyással rendelkezik az ellenzék soraiban, ő mindenképpen szeretne visszatérni Grúziába. Mindent megtesz, hogy ő és hívei valahogyan olyan helyzetet teremtsenek, hogy visszatérhessen – tette hozzá Gyarmati István.

Orosz turisták Abháziában. Hűtenék a kedélyeket
Fotó: Reuters

Arra a kérdésünkre, miként lehetséges az, hogy tizenegy évvel a háború után orosz turisták özönlik el Grúziát, a szakértő kifejtette: „Grúzia sokkal rendezettebb és a helyi viszonyokhoz képest sokkal demokratikusabb ország Ukrajnánál. Ott az, hogy valaki más nemzetiséghez tartozik, elfogadott dolog. Az oroszoknak és más nemzetiségűeknek is vannak képviselőik a parlamentben.”