Teherán ultimátumot adott a Nyugatnak

Haszan Róháni iráni elnök még májusban közölte, hogy országa megkezdi a nukleáris megállapodás részleges felmondását.

Mártonffy Attila
2019. 06. 18. 14:12
Military vehicle carrying Iranian Zoobin smart bomb and Sagheb missle during parade to commemorate anniversary of the Iran-Iraq war in Tehran
Katonai parádé az iszlám köztársaság fővárosában 2011-ben Fotó: Stringer Iran Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Irán bejelentette, hogy június 27-ére az általa dúsított urán mennyisége eléri, sőt túl is lépi azt a határt, amelyet a 2015-ös, nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodás engedélyez neki. Ez a plafon háromszáz kilogramm az enyhén, azaz 3,6 százalékosra dúsított urán esetében. Az energiaforrást atomerőművek üzemanyagaként hasznosítják, de potenciálisan atomfegyver készítésére is alkalmas, igaz, ehhez kilencvenszázalékosra kell dúsítani az uránt – mutat rá a BBC. Az iráni atomenergetikai szervezet közölte, hogy négyszeresére emelték az anyag termelését, s további gyorsítás várható.

Teherán azután kezdte el ismét az urán dúsítását, hogy az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, azt állítva, hogy az iszlám köztársaság nem tartja be annak rendelkezéseit, továbbá terroristákat támogat, s ballisztikusrakéta-programjával destabilizálja a Közel-Keletet. Washington szankciókkal fenyegette meg mindazokat az országokat, amelyek olajat próbálnak vásárolni Irántól. Az atomalkut aláíró európai hatalmak – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – ugyancsak tavaly megígérték, hogy tartani fogják magukat az eredeti megállapodáshoz, s olyan mechanizmust dolgoznak ki, amellyel meg lehet kerülni az amerikai kereskedelmi szankciókat. Ebben azonban nem történt sok előrelépés, az európai magáncégek fokozatosan felmondják az együttműködést Teheránnal. Sőt, óvták Iránt attól, hogy a maga részéről is felmondja az alkut.

Katonai parádé az iszlám köztársaság fővárosában 2011-ben
Fotó: Reuters

Haszan Róháni iráni elnök még májusban közölte, hogy országa megkezdi a nukleáris megállapodás részleges felmondását. Hozzátette, hogy ha a többi aláíró ország hatvan napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor elkezdik az urán nagyobb ütemű és arányú dúsítását. Ez utóbbi elérheti az öt, majd a húsz százalékot, a fölös mennyiséget pedig külföldön értékesítik. Róháni az MTI szerint szombaton figyelmeztetett, hogy folytatják ezt a tevékenységet, ha nem kapnak pozitív jelzéseket a szerződésben részes országoktól. Egyidejűleg Behrúz Kamalvandi, az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője tegnap azt mondta: a nyugati országoknak van még idejük a cselekvésre, noha közvetve már jelezték, hogy képtelenek tejesíteni ígéretüket.

Az Európai Unió csak akkor fog rea­gálni az iráni nukleáris megállapodás Teherán általi feltételezett megszegésére, ha ennek tényét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése is igazolja majd – reagált tegnap Federica Moghe­rini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. – Nemzetközi nyomást kell gyakorolni Iránra – hangsúlyozta Garrett Marquis, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.