Phenjan figyelmeztette Washingtont

Két rövid hatósugarú rakétát lőtt fel csütörtökön Észak-Korea: a dél-koreai hadsereg vezérkara szerint az első rakéta 430 kilométert, a második 690 kilométert tett meg mintegy 50 kilométeres magasságban.

Indítják a rövid hatósugarú rakétát Fotó: MTI/EPA

Két rövid hatósugarú rakétát lőtt fel csütörtökön Észak-Korea: a dél-koreai hadsereg vezérkara szerint az első rakéta 430 kilométert, a második 690 kilométert tett meg mintegy 50 kilométeres magasságban. Tokiói kormányforrások szerint a rakéták nem érték el Japán kizárólagos gazdasági övezetét, így nem jelentettek nemzetbiztonsági veszélyt.

Ez volt egyébként Phenjan első rakétakísérlete azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június végén váratlanul harmadszor is találkozott egymással, ezúttal Panmindzsonban, a két ­Koreát immár 66 éve elválasztó demilitarizált övezetben.

Elemzők azonban úgy értékelték, Phenjan minapi rakétakilövése újabb kétségeket vet fel az egy ideje megrekedt, az ország nukleáris leszerelését célzó tárgyalások újraindítására tett kísérletek kapcsán. Korábban ugyanis még arról szóltak a hírek, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jövő héten a thaiföldi Bangkokban találkozik észak-koreai kollégájával, Ri Jong Hóval, a Reuters hírügynökség azonban tegnap diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, Ri törölte a találkozót. Mindeközben John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója éppen a rakétakísérletet megelőző napon érkezett Szöulba, hogy dél-koreai kormányzati tisztviselőkkel folytasson megbeszéléseket: a Trump jobbkezeként emlegetett, vas­szigoráról ismert Bolton pedig éppen az egyik leghangosabb szószólója annak, hogy Phenjan a nukleáris programjának teljes és visszafordíthatatlan feladásáig semmilyen enyhítést ne kapjon az országot sújtó nemzetközi szankciók alól.

Indítják a rövid hatósugarú rakétát
Fotó: MTI/EPA

Elemzők szerint azonban az új rakétakísérletek legnagyobb valószínűséggel az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlataira vezethetők vissza: a probléma nem új keletű, hiszen az amerikaiak évtizedek óta minden évben több hadgyakorlatot is rendeznek Szöullal, a csapatmozgásokat azonban Phenjan mindenkor a második koreai háború kirobbanásának jeleként értékeli, az események pedig hosszú ideje apropót szolgáltatnak Kim Dzsong Unnak az erőfitogtatásra. Mint arra az Észak-Koreára specializálódó NK News hírportál felhívja a figyelmet, az észak-koreai külügyminisztérium már a hónap közepén jelezte, hogy a hadgyakorlat ismételt megtartása befolyással lehet a nukleáris leszerelést célzó amerikai–észak-koreai tárgyalásokra.

Phenjan ráadásul ezúttal nem a levegőbe beszél, hiszen Kim Dzsong Un és Donald Trump első, tavaly júniusban megvalósult szingapúri találkozójának – a konkrétumok homályossága ellenére – éppen az volt a legnagyobb hozománya, hogy míg az észak-koreai vezető elkötelezte magát a teljes atomfegyver-mentesítés mellett, az amerikai elnök ígéretet tett a hadgyakorlatok felfüggesztésére. A pontatlan részletek azonban mindkét fél számára eltérő értelmezést nyújtanak, Washington ugyanis – éppen a tárgyalások sikeressége érdekében – idén már valóban nem tartja meg az Ulchi-Freedom névre keresztelt, éves szinten az egyik legnagyobbnak számító hadgyakorlatát Szöul­lal, annak jogát azonban a szövetségesek fenntartották, hogy az előbbinél jóval kisebb volumenű, 19-2 Dong ­Maeng nevű, főként számítógéppel szimulált gyakorlatot megtartsák augusztusban. Phenjan azonban – mint azt előre jelezte – ezt a szingapúri nyilatkozat megsértéseként értelmezi. Elemzők szerint mindenesetre a rakétakísérletek azt jelzik, Észak-Korea nem riad vissza attól, hogy – miközben a tárgyalások felé vezető ajtót nyitva hagyja – nagyobb nyomást helyezzen Washingtonra.

Különös szerzetes

Buddhista szerzetesnek adta ki magát az az észak-koreai kém, akit elfogott a dél-koreai elhárítás. Az esetről a szöuli Nemzeti Hírszerzési Ügynökség adott hírt tegnap, és érdekessége, hogy kilenc év után ez az első északról beszivárgott ügynök, akiről a hatóságok beszámoltak. A szűkszavú közlemény szerint a férfi korábban már járt Dél-Koreában, majd nagyjából egy évvel ezelőtt hamis papírokkal tért vissza. Az ­észak-koreai hírszerzésnek dolgozó, negyvenes éveiben járó férfit júniusban fogta el a dél-koreai elhárítás, azt megelőzően buddhista szerzetesnek adva ki magát az ország különböző vallási helyein gyűjtött információt. Tevékenységének pontos célját a hatóságok nem kommentálták, azt ugyanakkor leszögezték, a kém nem merényletet készített elő. B. V.