Szabad üzlet 1,3 milliárd embernek

Az 1994-ben létrehozott Kereskedelmi Világszervezet (WTO) utáni második legnagyobb szabadkereskedelmi együttműködési övezet kezdheti meg rövidesen tevékenységét, ezúttal az afrikai kontinensen.

Ramaphosa dél-afrikai elnök a nigeri csúcson Fotó: Reuters

Az 1994-ben létrehozott Kereskedelmi Világszervezet (WTO) utáni második legnagyobb szabadkereskedelmi együttműködési övezet kezdheti meg rövidesen tevékenységét, ezúttal az afrikai kontinensen.

Az erről szóló megállapodást az Afrikai Unió (AU) 55 tagállama közül utolsóként Nigéria és Benin elnöke látta most el a kézjegyével. Moussa Faki Mahamat, az AU bizottságának elnöke vasárnap történelmi jelentőségűnek nevezte az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (African Continental Free Trade Area – AfCFTA) elindításáról szóló megállapodást a szervezet niameyi csúcstalálkozóján. Négy évig tartó tárgyalások után idén márciusban született meg az egyezség, amely az AU összesen 1,3 milliárd főt tömörítő tagállamait egyesíti egyetlen szabadkereskedelmi térségbe azzal a reménnyel, hogy az évente 3400 milliárd dollár értéket élőállító gazdasági tömb a fejlődés új korszakát nyitja meg a fekete kontinensen 2020 júliusától – írja a Deutsche Welle német hírportál.

Ramaphosa dél-afrikai elnök a nigeri csúcson
Fotó: Reuters

Ez rá is férne a szervezetre, jelenleg ugyanis az afrikai országok termékeiknek csupán 16 százalékával kereskednek egymás között, míg 65 százalék az Európai Unió felé irányul. Az AU becslései szerint a megállapodásnak köszönhetően 2022-ig hatvan százalékkal bővülhet a blokk belső kereskedelme. A szervezet székhelye a tervek szerint Ghánában lesz. – A világ szeme most Afrikán van – mondta Abdel-Fattáh esz-Szíszi, az Afrikai Unió soros elnökségét ellátó Egyiptom államfője a nigeri csúcstalálkozón. – Az AfCFTA meg fogja erősíteni tárgyalási pozícióinkat a nemzetközi színtéren – tette hozzá.

Gazdasági szakemberek ugyanakkor nem mulasztották el felhívni a figyelmet a térség gördülékeny működését akadályozó nehézségekre. A köz- és vasutak siralmas állapotban vannak, a közbiztonság bizonyos területeken több, mint ingatag, s a szigorú és bürokratikus határellenőrzés, valamint a burjánzó korrupció sem mozdítja éppen elő a gyümölcsöző együttműködést. A szabadkereskedelmi egyezmény bírálói attól is tartanak, hogy az olcsó importtermékek árthatnak a kisebb gyártó- és mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkező országoknak – emlékeztet a távirati iroda. Diplomáciai források szerint ráadásul további tárgyalásokra van szükség a tervezett vámtarifacsökkentések ütemtervéről.

Ezzel kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztet, hogy a vámtarifák csökkentése önmagában nem elegendő, bár a megállapodás részesei elkötelezettek amellett, hogy a legtöbb árucikkre megszüntetik a vámtarifákat. Ez középtávon 15-25 százalékos bővülést jelenthet a regionális kereskedelemben. Mindez azonban a kétszeresére nőhetne, ha a gazdasági szakértők által említett kérdéseket is rendeznék. Az IMF májusi jelentése szerint az afrikai szabadkereskedelmi övezet „mindent megváltoztathat a gazdaságban”, annak mintájára, ahogyan az Európában és Észak-Amerikában történt.