Lehetséges-e zoknivarrással biztosítani a hosszú távú gazdasági növekedést? – cinikus közgazdászok ezzel a kérdéssel magyarázzák a közepes jövedelmi csapda fogalmát. Az olcsó munkaerőre, illetve fejletlen ipari termelésre támaszkodó nemzetgazdaságok kivétel nélkül szembesülnek ezzel a problémával. Bár a nemzetközi tőke ömlik az ilyen elmaradt gazdaságokba, a villámgyors növekedéssel azonban bölcsen kell gazdálkodniuk. A hosszú távú, kiegyensúlyozott növekedéshez elengedhetetlen a színvonalas oktatás, valamint a szolgáltatóipar és az innováció támogatása – ez pedig a legtöbb fejlődő országnak nagy kihívás.
Mindenekelőtt Kelet-Ázsiában ismert jelenség ez: a második világháború után Japán és Dél-Korea, majd Kína küzdötte fel magát a közepes jövedelmi csapdából, most pedig a szárnyaló Délkelet-Ázsia gazdaságain a sor. A mezőnyben kiváló helyen szerepel Vietnam: az 1980-as években még 700 százalékos inflációtól, adósságoktól sújtott szocialista országra napjainkban a XXI. század legnagyobb gazdasági csodájaként hivatkoznak.
A siker kulcsa az 1986-ban elindított, majd következetesen folytatott „doi moi”, vagyis a „helyreállítás” címen ismert reformprogram. Ekkor tért át Vietnam az úgynevezett szocialista irányultságú piacgazdaságra, amely – kínai mintára – versenyelőnyt kovácsol a kapitalizmus és az államszocializmus sajátos kombinációjából. Vietnam ugyanakkor nincs túl a közepes jövedelmi csapdán. A Brookings intézet friss elemzésében újabb intézkedéseket sürget: ugyanis a gazdaságban nagy az állami vízfej, nem kapnak támogatást a kis- és középvállalatok, és fejlesztésre szorul az oktatás és szakképzés.
Vietnam partnerei mindenesetre nem kételkednek abban, hogy a csoda kitart. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egyenesen fenyegetést lát az ázsiai országban, erre utal, hogy tegnap importvámokat vetett ki a vietnami acélra. Ezzel szemben az Európai Unió két nappal ezelőtt szabadkereskedelmi megállapodást kötött Hanoival. Vietnam kész arra is, hogy modelljét exportálja. Már korábban megjelentek hírek arról, hogy vietnami diplomaták a gazdasági nyitásra vágyó diktatúrával, Észak-Koreával tárgyalnak.
