Az intézkedés értelmében – mint valamennyi, szankcióval sújtott személy és szervezet esetében – Zaríf Egyesült Államokban lévő esetleges vagyonát is befagyasztották, a pénzintézeteknek pedig megtiltották a vele folytatandó tranzakciókat.
Mohamed Dzsavád Zaríf egyébként 17 éves korától az Egyesült Államokban – a kaliforniai San Franciscóban és a coloradói Denverben – folytatott tanulmányokat, majd 2002 és 2007 között országa ENSZ-nagykövete volt New Yorkban.
Az amerikai kormányzat fokozódó mértékben gyakorol nyomást Teheránra. Ennek jegyében hozza meg büntetőintézkedéseit, így akadályozza az iráni nyersolaj eladását is. Elemzők szerint Washington így akarja ismét tárgyalóasztalhoz és az atomprogramjáról szóló új megállapodás megvitatására kényszeríteni Teheránt.
Az iráni külügyminiszter elleni szankciókat Washington egy hónappal azután hozta meg, hogy Donald Trump elnöki rendeletben sújtotta büntető intézkedésekkel Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási vezetőjét és néhány munkatársát. Az iráni külügyminisztérium akkori nyilatkozata szerint ezzel Washington elvágta a diplomáciai tárgyalások szálait. Donald Trump elnök pedig az írta Twitteren, hogy Teherán nem érti „a realitásokat”. Az amerikai elnök már akkor újabb szankciókat is kilátásba helyezett.
Az iráni külügyminiszter ebben a hónapban vízumot kapott, hogy részt vehessen az ENSZ egyik tanácskozásán New Yorkban, de mozgását korlátozták. Csakis az ENSZ székháza, az iráni képviselet épülete és a repülőtér között mozoghatott.
A szankciók szerdai bejelentése után a The Wall Street Journal című lap emlékeztetett rá, hogy a büntetőintézkedéseket a teheráni rakétakísérletek, a brit olajszállító tartályhajó Hormuzi-szorosban történt elfogása és az amerikai katonai drón lelövése nyomán hozta meg Washington.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!