Az indiai kormány visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát

Az indiai kormány bejelentette hétfőn, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusát.

A BJP szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Dzsammu és Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között.

Mehbuba Mufti, a tagállam korábbi fő minisztere az indiai demokrácia fekete napjának nevezte a mostani bejelentés napját, és arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek katasztrofális következményei lesznek az egész szubkontinensre nézve.

A döntést ellenzők szerint az intézkedéssel Újdelhi meg akarja változtatni Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló, muzulmán többségű területének demográfiai összetételét, szabad utat adva az ország más részéből érkező hindu lakosok letelepedésének.

Pakisztán hétfőn határozottan elítélte és törvénytelennek minősítette a különleges alkotmányos státus visszavonását, és fogadkozott, hogy minden eszközt bevet, hogy megakadályozza a döntés végrehajtását.

Indiai hétfőn nyolcezer katonát vezényelt Dzsammu és Kasmírba, amivel megerősíti az ott állomásozó 35 ezres kontingensét, illetve harckészültségbe helyezte az ország összes katonai egységét. Házi őrizetbe helyezték hétfőre virradóra a tagállam befolyásos pártjainak vezetőit.

Dzsammu és Kasmírban közben spontán tiltakozások kezdődtek a központi kormány döntése ellen.

A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai, zömében muszlimok lakta részén – hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír államban – tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben.

Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.