Ciprus sem bírja a migrációs nyomást

Brüsszeli folyosópletykák szerint a Juncker-bizottságnak a hátralévő szűk három hónapra aligha vannak átfogó tervei a migrációs válság megoldására vonatkozóan.

MN_SABLON

Az Európai Bizottság (EB) sürgős segítségét kéri Ciprus körülbelül ötezer bevándorló más uniós tagállamba való áthelyezése miatt. A mintegy egymillió lakosú szigetországot célba vevő migráció drámai méreteket öltött az elmúlt két évben, emlékeztet a Politico brüsszeli hírportál. Jelenleg az EU-ban itt a legmagasabb az egy főre jutó menedékkérelmek száma: csak 2018-ban 7760-an kértek menedéket Cipruson, ami az előző évhez képest hetvenszázalékos emelkedés.

A Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztosnak címzett levelében Konsztantinosz Petridesz ciprusi belügyminiszter ismertette a migrá­ciós helyzet súlyosságát, majd kitért arra is, hogy Törökország együttműködésének hiánya csak nehezíti a helyzet megoldását. Ciprus egyébként egyáltalán nem vett részt abban a kvótarendszerben, amelynek célja az volt, hogy Görögországot és Olaszországot tehermentesítve más uniós országokba szállítsák a bevándorlókat. Nicosia minapi kérése azonban azt bizonyítja, hogy a 2015-ben tetőzött migrá­ciós válság kezelése érdekében folytatott harc még messze nem ért véget.

A Magyar Nemzet megkeresésére Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság október végéig hivatalban lévő elnökének szóvivője, Mina Andreeva tudatta, az EB megkapta Ciprus levelét, amelynek tartalmát alaposan megvizsgálják. – Szorosan követjük a helyzetet, rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a helyi hatóságokkal, és már eddig is jelentősen fokoztuk a kihívások kezelésére szánt támogatást mind pénzügyi, mind operatív szempontból – fogalmazott Andreeva. Hozzátette: készen állnak arra, hogy szükség esetén növeljék ezen erőforrásokat.

Brüsszeli folyosópletykák szerint egyébként a Juncker-bizottságnak a hátralévő szűk három hónapra aligha vannak átfogó tervei a migrációs válság megoldására vonatkozóan, az azonban bizonyos, hogy a már napirenden lévő ügyeket igyekeznek a saját preferenciáiknak megfelelően lezárni. Ezt bizonyítja az is, hogy jú­lius végén a bizottság az Európai Bírósághoz fordult, a harmadik szakaszba léptetve a Stop, Soros! törvénycsomag miatt még tavaly júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A döntő kérdés a migrációs válság megoldását illetően tehát az, hogy az Ursula von der Le­yen vezette új bizottság milyen irányvonalat felvállalva nyúl hozzá a kontinenst évek óta megosztó ügyhöz.

Hogy Ciprus kérése meghallgatásra talál-e, kérdéses, hiszen bár elviekben a nyugat-európai országok rendre kiállnak a migráció humánus kezelése mellett, a gyakorlatban a befogadási hajlandóság legalábbis problémás. Ennek legutóbbi bizonyítéka a szicíliai kikötőben a fedélzetén 130 migránssal több napig veszteglő hajó, amelynek Matteo Salvini olasz belügyminiszter ultimátumot adott: mindaddig senki sem hagyhatja el a hajót, amíg az Európai Unió nem dönt arról, mely tagállamok fogadják be utasait. Végül a migránsokat Németország, Franciaország, Portugália, Luxemburg és Írország vette át. Ebben az esetben azonban alig több mint száz emberről volt szó, míg Ciprus ötezertől szabadulna.

Az Európára háruló migrációs nyomás közben – noha a 2018-as adatokhoz képest drasztikusan csökkent –tendenciózusan emelkedik az év eleje óta: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint augusztus elejéig majdnem 48 ezren érték el a kontinens partjait. Az UNHCR adataiból az is kiolvasható, hogy – az előző évhez hasonlóan – a nyári hónapokban több mint kétszer annyian érkeztek, mint az első negyedévben.