Évtizedekig tarthat a regenerálódás

Bolygónk az átlagosnál nagyobb szárazsága okolható az erdőtüzekért az Amazonas-medencében, ahogy a szibériai tajgán és az Egyesült Államokban is – erről számolt be lapunknak Hajdu Zsanett biológus, aki két évet töltött a régióban. Elmondta, hogy a földek felégetése évtizedek óta alapvető földművelési módszer a térségben. A kutató szerint a károk súlyosak: a tűz eloltása után szükség lesz a fák újratelepítésre, hiszen az erdők helyreállása évtizedeket vesz igénybe.  

A biológus szerint mindenképpen fák ültetésére lesz szükség, a nagyobb területeken évtizedekig tarthat az erdőségek helyreállítása, ám az állatvilág pusztulása visszafordíthatatlan.

– Egy lajhárnak egy napjába telik, míg átmászik egy másik fára. A lassú, illetve az apró állatok mellett a nagy testűek is nehezen menekülnek ekkora tüzek elől – jegyezte meg Hajdu Zsanett, aki szerint jelentős segítségre lesz szükség a tűzvészt követően is, már most egész falvak pusztultak el, a lakóiknak mindenük odaveszett.

Feltételes igen a segélyre

Brazília elfogadja a hét legfejlettebb ipari ország húszmillió dolláros gyorssegélyét az amazonasi erdőtüzek megfékezésére, amennyiben Emmanuel Macron visszavonja sértéseit, jelentette ki Jair Bolsonaro brazil elnök, miután kollégája hazugnak nevezte. A Bolsonaróval feszült viszonyban lévő Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport által a Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére. Brazília mellett Bolíviában, Peruban, Ecuadorban és Paraguayban is küzdenek a hatóságok a lángok ellen. Evo Morales bolíviai elnök elfogadta a G7-ek segítségét: ott egy Boeing 747 szupertanker segíti az oltást, ám szakértők szerint ez nagyon kevés. A helyszíni beszámolók szerint rengeteg önkéntes segíti a munkálatokat, ám a szakértelem hiánya gondot okoz. Az oltási műveletek hatékonyabbak, amióta a kormányok bevetették a hadsereget és a rendőrséget.