Kormányzók Bolsonaro ellen

A G7 országcsoport által felajánlott gyorssegély elfogadására szólították fel Jair Bolsonaro brazil elnököt az ország északkeleti szövetségi államainak kormányzói.

A G7 országcsoport által felajánlott gyorssegély elfogadására szólították fel Jair Bolsonaro brazil elnököt az ország északkeleti szövetségi államainak kormányzói, miután az államfő habozik elfogadni a támogatást. Noha a kormányzók látszólag Amazóniát féltik, nem ez az első eset, hogy Bolsonaro ellenében szólalnak fel. Az évtizedek óta munkáspárti bázisnak számító régiónak a kezdetektől feszült a viszonya a jobboldali vezetővel. – Egyfajta sértettség munkál az elnökben a régió irányában, amiért nem őt választották meg.

Ez a mai napig nem múlt el – magyarázta Marco Antonio Carvalho Teixeira politikai elemző a feszültséget a The Rio Timesnak, felidézve, hogy a 2018-as elnökválasztáson egyedül ebben a térségben nem Bolsonaro győzött. Miután felreppent az a hír is, amely szerint az elnök megvonna bizonyos állami pénzeket az őt nem támogató államoktól, komoly szócsata alakult ki. Bár a hír pusztán az államfő – Donald Trump amerikai elnökéhez hasonló – heves megjegyzésének bizonyult, továbbra is feszült maradt a kapcsolat.

– Megtiszteltetés számunkra, hogy Bolsonaro a legrosszabbnak nevezte régiónk vezetőit – nyilatkozta Flavio Dino, Maranhao állam kormányzója. Brazília északkeleti része az ország legszegényebb területének számít, miközben az elnök szavazóbázisa elsősorban a fehér középosztály. Mindezeket figyelmébe véve válik érthetővé, hogy az említett kormányzók azonnal az elnökre mutogattak, amikor Amazónia lángra lobbant.

Indokuk persze akadt bőven, hiszen Bolsonaro valóban meglebegtette, hogy könnyít a földhöz jutás szabályozásán és enyhít a környezetvédelmi szabályozások szigorán – ez mind az erdők mezőgazdasági területekké alakítását vonja maga után. Bár ez még nem történt meg, a gazdálkodók a nyugati sajtó szerint ezért kaphattak vérszemet. Három nappal ezelőtt a rendőrség vizsgálatot is indított, miután a Globo Rural helyi lap arról írt, a földművesek a WhatsApp alkalmazás egy csoportjában szervezték augusztus 10-ére a „tűz napját”. A lap szerint a szóban forgó 72 szakszervezeti tag, földműves, árus és idénymunkás abban bízott, hogy a pártfogójuknak tartott elnök majd valamilyen módon felmenti őket az illegális égetésekért várható bírságok alól. Bár a földek tűzzel megtisztítása szakértők szerint bevett gyakorlat a helyi mezőgazdaságban, ennek oka is mélyebben gyökerezik.

Dél-Amerika legnagyobb országa hírhedt a társadalmi egyenlőtlenségről, a nagyvárosokban a mai napig furcsán néznek a fehér emberre, ha kétkezi munkát próbál végezni. Vidéken sincs ez másképp. A földek évszázadok óta a nagybirtokosok kezében vannak. Mivel a főként a banán-, illetve a kaucsuktermelés miatt odavonzott, majd munkájukat elvesztő földművesek nem juthattak legálisan földhöz, évtizedekkel ezelőtt az őslakosok által lakott területeket kezdték elfoglalni a megélhetésért. Hogy Brazíliában a földfoglalások nem váltak gerillaharccá, az főként annak köszönhető, hogy a hatalmas őserdőbe nem ért el a rendőrség keze.

Amazóniában több millió „campesino”, azaz farmer termel így saját családja ellátására, földreformra azóta sem került sor. Bár az illegális földfoglalásokat a munkáspárti kormány hatékonyan visszafogta a 2000-es évek elején a szociális programokkal, ez nem jelentett valódi megoldást a földproblémára – és a jelenlegi elnök sem állt elő jelentős reformmal. „Bolsonaro nyíltan vállalja, hogy a néhány tízezer, civil szervezetek által védelmezett őslakossal szemben a földművesek érdekeit fogja képviselni, mert az társadalmilag és gazdaságilag is kifizetődőbb” – magyarázza cikkében Nagy Endre kultúrantropológus a Mirador Adventures blogon.

Az ugyanakkor biztos, hogy Bolsonaro – aki tavaly októberben a második fordulóban szerzett 55,2 százalékos támogatottsággal nyerte meg az elnökválasztást – azóta veszített a népszerűségéből. Az idén hivatalba lépő elnök kormányának elfogadottsága februárban még 38,9 százalékos volt a felmérések szerint, ebben a hónapban már 29,4 százalékra esett vissza. Nőtt ugyanakkor azok aránya – 19 százalékról 39,5-re –, akik elégedetlenek a munkájával. Sokan nem támogatták a fegyvertartást szabályozását enyhítő intézkedéseit sem, és nagy botrányt okozott Brazíliában az is, hogy fiát, Eduardót jelölte az ország washingtoni nagykövetének.

A felmérések kimutatták azt is, hogy Bolsonaro heves megjegyzései sokszor hívei körében sem aratnak osztatlan sikert – bár tény, címlapon tartják az elnököt. A jobboldali vezető előtt nem áll könnyű időszak: a gazdaság évek óta nem képes komoly növekedésre, és idén súlyosan megviselheti az egyik fő gazdasági partnerénél, Argentínánál kialakult gazdasági válság.