Ami a lakhatást illeti, a Eurofound szerint alapvető emberi szükségletről van szó, így a sikeres integráció előtt megfelelő szállást kell biztosítani. Pozitív példaként ismét a svédek jönnek szóba: itt nemcsak befogadóállomások, de a helyi migrációs ügynökség által bérelt lakások is az érkezők rendelkezésére állnak. Finnország és Németország esetében is lehetőség van a „privát” lakhatásra, de a menekültkérelmek elbírálását követően, a zsúfolt nagyvárosokban ezt már nehezebb kivitelezni, áll a jelentésben.
Hollandia kapcsán megemlítik: a helyi önkormányzatok számára fejtörést jelent, hogy a menekültek egy része magasabb színvonalú bérlakást kap, mint a helybéliek. Ezt a gyakorlatot emiatt egyes településeken közfelháborodás kíséri. Az EU-ügynökség szerint a megoldás erre az, hogy elfogadtatják az integráció szükségességét a közvéleménnyel – mégpedig nemcsak Hollandiában, hanem valamennyi EU-tagállamban.
Svédországban a keménykezű, befogadóbarát helyi vezetés ellensúlyozta a negatív hangokat, állítják. A tanulmány a tagországok felelősségének tartja azt is, hogy folyamatosan vizsgálják az idegenek elmeállapotát. Finnország és Svédország már alkalmazza a gyakorlatot, Németország viszont csak kezdetlegesen teszi ezt.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!