Ősszel jöhet az igazi londoni válság

Londonban idén nincs nyári szünet: míg Boris Johnson vezetésével a kormány újabb és újabb jóléti intézkedéseket vezet be, az unióbarátok sorban gyártják a forgatókönyveket az alku nélküli brexit elkerülésére. Akadnak olyanok is, akik II. Erzsébet királynőtől várják az alkotmányos rend helyreállítását.

A kormányfőnek és pártjának a kilépés után lenne előnyösebb az előre hozott választás Fotó: Reuters

Boris Johnson brit miniszterelnök egy hónapja sincs hivatalban, de már több mint hatmilliárd fonttal tette szegényebbé a londoni kincstárat. Először 2,1 milliárd fontot (734 milliárd forint) ígért a megállapodás nélküli brexit okozta bonyodalmak orvoslására, később a brit állami egészségügyi szolgálatnak ítélt 1,8 milliárd fontot (629 milliárd forint), a hét végén pedig bejelentette, hogy a közbiztonság helyreállítása két és fél milliárd fontos (874 milliárd forint) beruházást igényel. Bár a közelgő brit uniós kilépés szempontjából sem elhanyagolható intézkedésekről van szó, Londonban készpénznek veszik, hogy a miniszterelnök valójában máris egy, még idén megrendezendő parlamenti választásra kampányol.

Márpedig a legnagyobb ellenzéki erőn, a brit Munkáspárton biztosan nem múlik a voksolás léte: a Jeremy Corbyn vezette párt részéről tegnap újból jelezték, hogy a nyári szünetről visszatérő parlament első ülésén, már szeptember első hetében bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a – mindössze egyfős alsóházi többséggel rendelkező – kormány ellen. Amennyiben az ellenzék vezetőjétől jön az indítvány, annak elfogadásához egyszerű többségre van szükség.

A kormányfőnek és pártjának a kilépés után lenne előnyösebb az előre hozott választás
Fotó: Reuters

Mivel a konzervatív kormánypárt soraiban is sokan tartanak Johnson szerintük kamikaze típusú brexitjétől és az egyre valószínűbb megállapodás nélküli kilépéstől, a miniszterelnök valószínűleg elveszti majd a szavazást. Ezután 14 nap áll rendelkezésre, hogy a kormány visszaállítsa a belé vetett parlamenti bizalmat, vagy egy alternatív, de többségi támogatással bíró kabinet kerüljön hatalomra. Ha két hét sem elég az erőviszonyok rendezésére – és most, a mélyen húzódó politikai törésvonalak miatt ez valószínűsíthető –, előre hozott választást kell kiírni.

Ekkor még bonyolultabbá válhat a brit belpolitikai válság, ugyanis Boris Johnson leszögezte, hogy esze ágában sincs parlamenti voksolást tartani, legalábbis október 31-e, a hivatalos brexitdátum előtt. Mivel a briteknek nincs írott alkotmányuk, a szokásjogot tanulmányozva szakértők arra figyelmeztetnek: a miniszterelnök elméletileg az elveszített bizalmi szavazás ellenére is hatalmon maradhat, mégpedig épp az alkotmányos rend fenntartására hivatkozva. II. Erzsébet királynőnek (képünkön) viszont jogában áll lemondatni a miniszterelnököt, jelenleg a brit sajtó uniópárti része is ebben bízik. A szigetországban egyébként folyamatosan téma, hogy a lassan hetven éve regnáló uralkodó szörnyülködve figyeli a belpolitikai eseményeket.

Ha október végén mégis megtörténik a brexit, és csak utána tartanak parlamenti választásokat, Boris Johnsonnak nincs mitől tartania. Friss nyári felmérések szerint ez az egyetlen olyan forgatókönyv, amely stabil – körülbelül 36 százalékos – konzervatív kormánytöbbséget eredményezhetne. Ha október 31-e előtt tartanak választásokat, Johnson pártja 28 százalékos támogatottságot szerezne – ez mindössze egy százalékponttal több a Munkáspártnak jósolt 27 százaléknál.