A kereskedelmi viszály miatt szervez zavargásokat az Egyesült Államok?

Az Egyesült Államok kormánya, civil szervezetek, illetve egyházak jelennek meg a hongkongi tüntetések mögött – legalábbis a lapunknak nyilatkozó egyik pekingi tisztviselő szerint. Az autonóm városban zajló folyamatokra rálátó forrásunk szerint Peking számára jelenleg nincs kompromisszumos megoldás.

A hét végén újabb erőszakos összecsapások voltak Hongkong több pontján, durva harcok voltak egy metrómegállóban és egy szerelvényben is. A rendőrök könnygázt, vízágyút vetettek be a Hongkong függetlenségéért tiltakozó radikális tüntetők ellen.

Olaj volt a tűzre, hogy még péntekre virradóan a hongkongi hatóságok letartóztattak több, a szárazföldi Kína ellen küzdő aktivistát és politikust. Közöttük a függetlenségpárti Demosisto párt alapítóját, Joshua Wongot is. Wong a letartóztatása előtti héten adott lapunknak interjút, ebben a fiatal politikus jelezte, a mostani tüntetésekkel „elmennek a falig”. Mint fogalmazott, szükség esetén erőszakos eszközöket is be kell vetni Hongkong függetlenségének megőrzése érdekében, a nemzetközi közösségnek ki kell állnia a pénzügyi központ függetlensége mellett.

– A tüntetések fegyveres leverését ugyanolyan nehéz elképzelni, mint azt, hogy a New York-i Wall Streetet tankok és katonák lepik el. Ezért úgy gondolom, sokaknak érdekükben áll, hogy megelőzzenek egy ilyen lépést Ázsia pénzügyi központja, Hongkong ellen – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Wong.

Úgy tűnik, a nemzetközi szereplők megfogadták a politikus tanácsát, a hét végén ugyanis diplomáciai botrány követte Wong és társainak letartóztatását. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is tiltakozott a tüntetők letartóztatása miatt, amire Peking éles hangú közleményekkel válaszolt. – Az Egyesült Államok kongresszusának egyes szenátorai és a Fehér Ház munkatársai bírálattal illették a hongkongi tiltakozásokon tanúsított erőszakos akciók vétkeseinek őrizetbe vételét, igazolni próbálták a törvényeket megsértő bűnöző elemeket – írta a pekingi külügyminisztérium hongkongi biztossága. Hozzátették: az amerikai hatóságok bűnözőket segítenek, nyíltan beavatkoznak Hongkong és egész Kína belügyeibe, ismételten tanúságot téve az amerikai politikusok „pitiánerségéről, hegemonizmusáról és pökhendiségéről”. A másik közleményben az Európai Unió egyes diplomatáit és magas beosztású képviselőit szólították fel, hogy szüntessék be a hongkongi radikális elemek védelmezését és „bűnös cselekedeteik” igazolását.

Rohamrendőrök támadásának eredménye a metróban
Fotó: Reuters

A Magyar Nemzet a múlt héten a kínai Hainan-szigeten készített beszélgetéseket nevüket nem vállaló pekingi tisztviselőkkel. A kormány alá rendelt egyik politikai kutatóintézet munkatársai elmondták, adataik szerint több nemzetközi szereplő is támogatja a tüntetéseket, fenntartva a Kínával szembeni ellenérzéseket. Mindenekelőtt az Egyesült Államok hírszerzését, illetve a demokráciaexportért felelős nem kormányzati szerv, a National Endowment for Democracy (NED) jelenléte a legerősebb. – Ezek a szervezetek az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború miatt fokozzák a hangulatot Hongkongban – fogalmazott a lapunknak nyilatkozó kínai forrás. Elmondta, az amerikai kormány hongkongi diplomáciai képviselete kapcsolatot tart fenn civil emberjogi szervezetekkel, melyek szintén anyagi, ideológiai támogatást nyújtanak a tüntetőknek. – A tüntetések egyik központja a Hongkong Egyetem hallgatói önkormányzata, ahol a mozgalomhoz csatlakozott diákok nagy befolyásra tettek szert – mondta a pekingi tisztviselő, hozzátéve, hogy már a városban működő némely egyház is a nemzetközi befolyást megcélzó nyomozás látótérbe került.

– Peking számára jelenleg nincs kompromisszumos alternatíva – tették hozzá, miután megkérdeztük: a központi kormány mennyire veszi tárgyalófélnek a tüntetőket, illetve hajlandó-e eleget tenni valamelyik követelésüknek. Válaszukból azonban kiderült, Hongkong integrációja nem lehet vita tárgya, ami a most működő „egy ország, két rendszer” elv végét is előrevetíti. A város 1997-es átvételekor Kína ötven évben határozta meg az integrációs folyamatot, vagyis 2047-re Hongkong beolvad Kínába. A pekingi tisztviselők ugyanakkor jelezték: a szárazföldi Kína nem tekint ellenségként a tüntetőkre, álláspontjuk szerint a mozgalomhoz csatlakozó hongkongiak többsége csak eszköz az ellenséges nemzetközi erők kezében.