Közel a kiegyezés a tálibokkal

Bármelyik nap megszülethet a megállapodás a tálibok és az Egyesült Államok között, mondta Zalmay Khalilzad, Washington afganisztáni béketárgyalója. A harci cselekmények a zűrzavaros országban továbbra is folynak, a tárgyalások idején se csillapodott a küzdelem, s meglepő módon a tálibok stratégiája sikeresnek bizonyul abban a tekintetben, hogy az Egyesült Államok tárgyalópartnerként tekint a szélsőséges mozgalomra.

Kerékabroncsokat égetnek dühös tüntetők Kabulban Fotó: Omar Sobhani Forrás: Reuters

Küszöbön áll a megegyezés, ami csökkenti az erőszakot, és megnyitja a kaput minden afgán számára, hogy leüljenek egymással kidolgozni egy fenntartható, mindenki számára elfogadható békemegállapodást, ez pedig elvezethet egy egységes, független Afganisztánhoz, amely nem fenyegeti se az Egyesült Államokat, se más országot – írta Zalmay Khalilzad, optimistán tekintve a dohai egyeztetés fejleményeire. A tárgyalások ugyanis a katari fővárosban zajlanak, ahol 2011 óta tartanak fenn képviseletet a tálibok. „Az eredményeket megtárgyaljuk a saját vezetőségünkkel, Zalmay Khalilzad pedig Kabulba megy, ahol elmondja a béketárgyalásokon elhangzottakat az afgán vezetőségnek” – nyilatkozta egy tálib vezető. A megállapodás nem zárja ugyan le a háborút, de lehetőséget nyújt arra, hogy az amerikai csapatok létszámát lényegesen csökkentsék, ha a tálibok garanciát adnak, hogy nem használják Afganisztánt bázisként külföldi akcióikhoz, valamint elkezdődhet a tárgyalássorozat az afgán kormány és a tálibok között Oslóban.

Kerékabroncsokat égetnek dühös tüntetők Kabulban
Fotó: Reuters

A tárgyalások idején Kunduz várost ostrom alá vették a tálibok, s rajtaütöttek Puli-Humrin is, ezek az események azonban a jelek szerint nem befolyásolták az egyeztetéseket. A jövőt tekintve azonban aggasztó, hogy a tálibok több területet tartanak ellenőrzésük alatt Afganisztánban, mint a mozgalom megdöntése, 2001 óta bármikor. Ráadásul a hivatalos dohai iroda is azt mutatja, hogy a tálibokat ma tárgyalópartnernek tekintik világszerte, Kína és Pakisztán is egyeztetett velük az évek során, miközben a harcias mozgalom semmit se változtatott radikális elvein.

Katar kulcsszereplője a kiegyezésnek, hiszen nem csupán a tálib vezetők élvezik Doha vendégszeretetét – amit a nyugati támogatású afgán kormány mellett a katari afgán diaszpóra is felháborodottan fogadott –, de a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista mozgalom vezetői is itt töltik idejük egy részét. Katar készpénzzel támogatja a gázai infrastruktúra működését, amely nélkül a Hamász vezette övezet csődöt jelentene, ezt pedig Izrael is elfogadta. Két napja Katar ugyanakkor úgy döntött, csökkenti a támogatást, és az ígért napi hárommillió liter dízelolaj helyett csak másfél milliót vesz Gázának egy izraeli cégtől, így napi négyórányi áramszolgáltatás lesz a túlzsúfolt területen. A hirtelen hozott döntés okairól Doha nem tett közzé nyilatkozatot.