Pénz a segélyszállítmányban

Segélyszállítmányokba rejtve kaphatták kézhez a kábítószer-kereskedelemből származó bevételeiket venezuelai vezetők, írta hétfőn az ABC spanyol lap. A gyanú szerint azok az élelmiszerdobozok állhatnak a visszaélések középpontjában, amelyekkel a Maduro-kormány támogat hatmillió rászoruló családot Venezuelában. A segélyek már többször kerültek címlapokra a visszaélések miatt, ezúttal a mexikói drogkartellek és a chávista vezetők közötti szoros szálakat vélik felfedezni a nyomozók a szállítmányok mögött. A történetnek azonban Costa Rica-i és orosz szálai is vannak.

Csempészektől elkobzott kábítószert éget el a mexikói hadsereg Tijuanában Fotó: Jorge Duenes Forrás: Reuters

Mexikó élelmiszer-szállítmányokba rejtve juttathatta el a kábítószer-eladásból származó készpénzt Venezuelába az amerikai pénzügyminisztérium gyanúja szerint. A chávista országot a Dél-Amerikából USA-ba irányuló drogkereskedelem egyik fő gócpontjának tartják, ahonnan tengeri, illetve szárazföldi útvonalon érkezik a kábítószer Mexikóba, majd az Egyesült Államokba. A mostani feltételezés szerint a Mexikóból Venezuelába küldött, úgynevezett CLAP segélyszállítmányok épp megfeleltek arra a célra, hogy a bevételeket visszajuttassák a venezuelai vezetőkhöz.

A nyomozás szerint a szállítmány útközben megállt az Alunasa nevű venezuelai alumíniumgyártó cég Costa Rica-i kikötőjében, ahol az összeg egy része bankszámlákra került. Elsősorban panamai közvetítéssel olyan orosz bankokhoz utalták a pénzt, mint a Mosnarbank, a Gazprombank vagy a VTB, amelyeknél venezuelai felsőbb vezetőkhöz köthető számlákon landolt. Az amerikai riasztás nyomán a Costa Rica-i központi bank tavaly júniusban bezárta az Alunasa számláit, amelyeken indokolatlanul sok készpénz volt letétbe helyezve.

Csempészektől elkobzott kábítószert éget el a mexikói hadsereg Tijuanában
Fotó: Reuters

A nyomozás középpontjában azok a segélydobozok állnak, amelyekkel kapcsolatban már többször felmerült a visszaélés gyanúja. A CLAP (helyi közösségek az ellátásért és termelésért) felelős programot 2016-ban indította el Nicolás Maduro venezuelai elnök a gazdasági válság súlyosbodása, elsősorban az amerikai gazdasági blokád nyomán. Ennek keretében a venezue­lai kormány élelmiszerekkel teli segélydobozokat vásárol Mexikótól, Kanadától, Brazíliától és Törökországtól, amelyeket mintegy hatmillió rászoruló venezuelai család számára juttat el. A főként lisztet, rizst, olajat, babot és konzerveket tartalmazó dobozok kapcsán tavaly Mexikóban kerekedett kisebb botrány, amikor kiderült, hogy az előírtnál jóval alacsonyabb minőségű élelmiszereket szállítanak Venezuela éhezőinek dupla áron. A Maduro-kormányt közben azzal vádolták, hogy csak az őt támogató családok részesültek a segélyekből. Többször keveredtek gyanúba a programot vezető tisztviselők is, és gyakori eset, hogy a dobozokat kirabolják, és tartalmukat a feketepiacon adják el. A történetet csak fűszerezi, hogy a dobozokat előállító mexikói cég, az El Sardinero Es Servicio szoros kapcsolatban áll a mindenkori kormánnyal, és első számú ellátója a mexikói szövetségi rendőrségnek.

Amnesztia a piti bűnözőknek

Amnesztiát biztosítana Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök az olyan, kisebb bűncselekmények elkövetőinek, mint a kis mennyiségű kábítószer birtoklása, a betörés vagy az illegálisnak számító abortusz véghezvitele. A kongresszus elé tárt törvényjavaslat illeszkedik az elnök politikai stratégiájába, amely azt célozza, hogy az évtizedek óta tartó drogháború kapcsán kialakult erőszak csökkenjen az országban. López Obrador szerint számos esetben a kisebb bűncselekményekkel börtönbe kerülő kiszolgáltatott személyek a fogdában válnak nagyobb bűnszervezetek tagjaivá, ezek centruma ugyanis sokszor a rácsok mögött helyezkedik el. Az elnök egyébként nemrég vezényelte utcára az újonnan létrehozott nemzeti gárda tagjait, akiknek feladata az erőszak megelőzése. Emellett jelezte, hogy a marihuána legalizálásával szándékozik kifehéríteni a piacot és kihúzni a talajt az illegális kábítószer-kereskedelem alól.