Szerbiában is az októberi koszovói választásokat várják

Belgrádban Magyarországot bővítéspárti országnak tartják, és abban reménykednek, Trócsányi hivatalba lépése felgyorsíthatja Szerbia EU-csatlakozását, amelynek 2025 a céldátuma.

Koszovóban október 6-án rendkívüli parlamenti választásokat tartanak. Addig várhatóan semmi sem fog már történni a Szerbia és egykori szakadár tartománya közötti tárgyalásokkal kapcsolatban. Azt követően azonban az események felgyorsulhatnak. Belgrád és Pristina között pillanatnyilag nincs semmilyen párbeszéd. A koszovói választások eredményeire vár mindenki. Szerbia politikáját sokan nevezik kétkulacsosnak, mivel uniós tagságra törekszik, miközben jó viszonyt ápol Moszkvával és Pekinggel is, és javulóban vannak a kapcsolatai az Egyesült Államokkal is. Mérsékelt és megfontolt politikával azonban a jövőben egyfajta hidat is képezhet kelet és nyugat, illetve észak és dél között. Belgrád eközben komoly diplomáciai erőfeszítéséket tesz. Alekszandar Vucsics szerb államfő szeptember elején a Vatikánban találkozott Ferenc pápával. A római katolikus egyház vezetőjének országa nevében megköszönte a Szentszék következetes álláspontját Koszovó kérdésével kapcsolatban, miután nem ismerik el a szakadár tartomány függetlenségét. A hivatalos szerb álláspont ugyancsak nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a sajtóban és a közbeszédben azonban számos olyan felvetés hangzott el, miszerint Belgrád megkaphatná a többségében még mindig szerbek lakta északi részt. Az is felmerült, hogy Koszovó elismeréséért cserébe az ország kijáratot kapna a tengerre; ezt a kapcsolatot még Montenegró leválásával veszítette el.

Belgrád és Brüsszel közeledését elsősorban az hátráltatja, hogy Szerbiának nem sikerült rendezni Koszovóval a viszonyát. Koszovó független államnak tekinti magát, és úgy is viselkedik, miközben a szerb alkotmány még az ország részeként definiálja a muszlim többségű egykori tartományt. Belgrád még az 1999-es NATO-bombázások idején veszítette el ellenőrzését a térség felett, Koszovó pedig 2008-ban hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét, amit több mint száz ország, köztük Magyarország és az EU tagállamainak többsége is elismert. Az utóbbi időben azonban néhány ország ezt visszavonta, illetve felfüggesztette. A napokban pedig, amikor a szerb elnök fogadta Milos Zemant, a cseh államfő azt mondta, nem szereti Koszovót, és szorgalmazza, Prága vonja vissza a függetlenség elismerésére vonatkozó döntését. Igaz, ezt követően Tomás Petrícek külügyminiszter sietett leszögezni: a cseh álláspont nem változott ebben a kérdésben.

Mindeközben a szerb vezetés képviselői és megfigyelők is elégedetten nyugtázták a hírt, miszerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke Trócsányi László volt igazságügyi minisztert javasolta bővítési biztosnak. Belgrádban ugyanis Magyarországot bővítéspárti országnak tartják, és abban reménykednek, Trócsányi hivatalba lépése felgyorsíthatja Szerbia EU-csatlakozását, amelynek 2025 a céldátuma. Ana Brnabics miniszterelnök a Kurir napilapnak azt nyilatkozta, nyilvánvaló, hogy a biztosok nem hazájukat képviselik Brüsszelben, viszont az sem történhet meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kiváló kapcsolatoknak ne lehetne hozadéka. Pásztor István, a legerősebb szerbiai magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a magyar külpolitika egyik legnagyobb sikerének nevezte Trócsányi jelölését. – Ilyen fontos portfólió közelébe soha nem engedték Magyarországot – fogalmazott.