Szijjártó Péter: Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia használatának, és így lesz ez a jövőben is.

New York, 2019. szeptember 26. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a nemzetközi atomcsend-szerzõdésrõl rendezett konferencián New Yorkban 2019. szeptember 25-én. MTI/KKM/Burger Zsolt Fotó: KKM/Burger Zsolt

A hatálybalépéshez azonban a szerződés értelmében feltétlenül szükséges 44 jelentős nukleáris programmal rendelkező ország ratifikálása. Közöttük van Magyarország, amely ezt 1999-ben meg is tette. A 44-es csoportból ugyanakkor az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Irán, Izrael, Észak-Korea, India és Pakisztán még nem hagyta jóvá a szerződést, és az utóbbi három ország alá sem írta.

Szijjártó Péter felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris balesetek is katasztrofális következményekkel járhatnak, mint arra – sajnálatos módon – már volt is példa a múltban. Az atomerőművek biztonságos működésére ezért kiemelt figyelmet kell fordítani.

Magyarország megduplázza a Maliban és a Száhel-övezetben szolgáló katonáinak számát

Magyarország 21-re főre bővíti az Európai Unió kiképzőmissziójának részeként Maliban tevékenykedő katonáinak létszámát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban azon a miniszteri szintű ENSZ-ülésen, amely Mali és Száhel térségének biztonsági helyzetével foglalkozott.

A helyi idő szerint szerda este tartott megbeszélést követően a miniszter az MTI-nek elmondta: egyetértettek abban, hogy a helyzet továbbra is törékeny, a térség továbbra is foglya a terrorizmusnak és áldozata a gazdasági-társadalmi problémákat kihasználva megerősödő fegyveres milíciáknak. Ezért a nemzetközi közösség részéről továbbra is aktív szerepvállalásra van szükség.

Szijjártó Péter szerint Európa szempontjából is nagy jelentősége van annak, hogy mi történik a Száhel-övezetben, ugyanis ez a régió az Európába irányuló migráció egyik legjelentősebb forrása.

Annak érdekében, hogy ne induljanak el újabb migrációs hullámok, az Európai Uniónak főszerepet kell vállalnia – fejtette ki Szijjártó Péter.

Az EU ezért hozta létre Afrika megsegítésére a szükséghelyzeti alapot, amelyben 4,5 milliárd euró áll rendelkezésre, és ebből 1,7 milliárd a Száhel-térségre jut. Magyarország is hozzájárul az alap költségvetéséhez 9,5 millió euróval, ezáltal a biztonság növelését, munkahelyteremtést szolgáló, valamint az embercsempészek elleni küzdelem fokozását célul kitűző programokat támogat.

A térséghez tartozó Burkina Faso, Niger és Mali számára Magyarország évente összesen 30 ösztöndíjat biztosít annak érdekében, hogy a résztvevők tanulmányaik befejezése után hazatérve erősítsék helyi közösségeiket, és részt vegyenek az ország fejlesztésében.

A Száhel-övezethez tartozik Szenegál egy része, Dél-Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Dél-Algéria, Niger, Észak-Nigéria, Csád, Szudán, Észak-Kamerun és Eritrea.