Háborús hangulat az irodalmi Nobel-díj nyomán

Nem csitul a múlt heti irodalmi Nobel-díj odaítélése után keletkezett vihar. Az elmúlt napokban koszovói, albán és boszniai politikusok, valamint neves írók keltek ki a Svéd Akadémia ellen, amiért a szerb háborús bűnöket megkérdőjelező osztrák szerzőnek, Peter Handkének adta az idei elismerést.

Emir Suljagicnak eddig nem volt ideje Peter Handke műveit olvasni. Azzal volt elfoglalva, hogy a tömegsírok mélyén fekvő családtagjai és barátai után kutakodjon – a bosnyák író-újságíró ironikusnak szánt szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap idézte. Suljagic saját szemével láthatta a háború borzalmait: az ENSZ-békefenntartók tolmácsaként Srebrenicában volt akkor, amikor 1995-ben a Ratko Mladics parancsnoksága alatt álló boszniai szerb erők nyolcezer muszlim férfit és fiút mészároltak le a boszniai falu közelében. Ez volt a második világháború utáni legszörnyűbb háborús bűntett Európában, amelyet a nemzetközi jog népirtásnak tekint.

A szerző reakciója csak egyike annak a temérdek bírálatnak, amely Peter Handke irodalmi Nobel-díja miatt érte a Svéd Akadémiát az elmúlt napokban. Az anyai ágon szlovén származású osztrák író-költőt hivatalosan nagy hatású munkásságáért ismerték el, Handkét mégis a Szlobodan Milosevics vezette Szerbiáról és a szerbek háborús tevékenységéről alkotott véleménye miatt ostorozzák évtizedek óta. Erre maga az író is utalt a múlt héten, amikor bátornak nevezte a Svéd Akadémia döntését. Botrányok övezték a személye körüli korábbi díjátadókat is: a 2006-os düsseldorfi Heinrich Heine-díjat a tiltakozások hatására visszavették tőle, a 2014-es oslói Ibsen-díj-átadón pedig a pokolba küldte kritikusait – emlékeztet cikkében a The New York Times.

„Nagy hiba lenne elválasztani Handke irodalmi munkásságát a politikai véleményétől – írta a Politico brüsszeli hírportálon megjelent hétfői írásában Edi Rama albán miniszterelnök. – A Milosevics-rezsimet legitimálja, a népirtást, az etnikai tisztogatást és a kínzást lezseren elutasítja, vagyis Handke munkássága mélyen politikai” – teszi hozzá. Handke az elmúlt évtizedekben többször védelmébe vette a szerbeket. 1996-ban a Süddeutsche Zeitungnak írt tudósításában igazságot követelt a szerbeknek, akiket véleménye szerint méltatlanul minősített a jugoszláv háborúk gonosz szereplőjének a nyugati sajtó. Bírálói szerint azonban Handke bagatellizálja a boszniai muszlimok, illetve a koszovói albánok ellen elkövetett atrocitásokat.

Megítélésének az sem tett jót, hogy 2006-ban felszólalt Milosevics temetésén. – Nekem megadatott a szerencse, hogy elmenekülhettem arról a helyről, amelyet Peter Handke „elfelejtett” megemlíteni írásaiban – közölte a boszniai születésű, Németországba menekült Sasa Stanisic, aki ezzel kapcsolatos élményeiről írt könyvéért hétfőn nyerte el a Német Könyvdíjat. Szerbiában azonban elismeréssel szóltak Handke Nobel-díjáról: Belgrád polgármestere, Zoran Radojicsics Szerbiát szerető nagyszerű emberként és humanistaként írta le az írót.

A vezető osztrák politikusok méltatásukban nem tettek említést Handke ellentmondásos nyilatkozatairól. Alexander Van der Bellen államfő úgy vélte, sikeres, boldog nap az osztrák irodalomnak a Nobel-díj, Sebastian Kurz régi-új kancellár pedig fontos névjegykártyának nevezte Ausztria számára.