Már csaknem ötszáz embert vettek őrizetbe az ecuadori tüntetéseken

Négyszázhetvenhétre nőtt az üzemanyagár-támogatások eltörlése miatt október elején kirobbant tüntetéseken őrizetbe vettek száma – közölte a quitói kormány hétfőn.

María Paula Romo ecuadori belügyminiszter a Radio Quito rádiónak nyilatkozva elmondta, a legtöbb őrizetbe vétel vandalizmus, illetve tucatnyi mentő megrongálása miatt történt.

Ecuadorban az üzemanyagár-támogatások négy évtizede bevezetett rendszerének eltörlése, valamint a munkavállalókat védő törvényi rendelkezések gyengítése miatt robbantak ki országos tüntetések.

Lenín Moreno ecuadori elnök a tiltakozó akciók és a közlekedési sztrájk miatt szükségállapotot hirdetett ki csütörtökön, s egyben leszögezte, nem hátrál meg az október 1-jén bejelentett liberális gazdasági reform intézkedésektől. A támogatások eltörlése az üzemanyagárak növekedését eredményezte.

Az elnök ugyanakkor makacs ellenállásba ütközik, nem utolsó sorban őslakos csoportoktól, amelyek már ötödik napja utakat torlaszolnak el kövekkel, gumiabroncsokkal és ágakkal. Az őslakosok tiltakozó akciói korábban már három elnököt is megbuktattak Ecuadorban.

A kormány szerint kéttucat rendőr is megsérült a tüntetők és a biztonságiak összecsapásaiban. Egy ember pedig azért vesztette életét, mert elgázolták, és a mentősök az úttorlaszok miatt nem tudtak időben eljutni hozzá.

A tüntetők mellett a biztonsági erők mintegy húsz bolttulajdonost is őrizetbe vettek, mert állítólag illegálisan megemelték az élelmiszerárakat az üzemanyagárak növekedése miatt.

Bár Morenót a hadsereg és az üzleti elit is támogatja, a népszerűsége igencsak megcsappant. Amikor 2017-ben megválasztották támogatottsága még 70 százalékos volt, ami mostanra alig 30 százalékra apadt.

Moreno vasárnap esti lakossági felhívásában párbeszédet szorgalmazott a tüntetőkkel, akik szerdára országos sztrájkot hirdettek.

A nagy külföldi adóssághalmazzal és költségvetési hiánnyal küzdő quitói vezetés az idén 4,2 milliárd dolláros kölcsön megállapodást alkudott ki a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ennek feltétele azonban a megszorító intézkedések elfogadása volt.

Az üzemanyagár-támogatások eltörlése mellett, a kormány csökkenti a közalkalmazottak számát és privatizációkat is tervez. Moreno azzal érvel, hogy az üzemanyagár-támogatások 60 milliárd dollárba kerültek és négy évtizeden keresztül okoztak károkat a gazdaságnak.