Egy héten belül másodszor, az új német-francia együttműködési szerződés égisze alatt pedig első alkalommal találkozott egymással tegnap Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár. Az országvezetők még év elején, Aachenben tettek ígéretet arra, hogy a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálni fognak a közös álláspont kialakítása érdekében. A tegnapi toulouse-i egyeztetés is elsősorban azt szolgálta, hogy a ma kezdődő, valóban kulcsfontosságú EU-csúcsra már körvonalazódjanak a francia–német érdekek. Ezeket az utóbbi időben nemcsak Párizs bővítésellenes pozíciója, de a francia biztosjelölt Európai Parlament általi elutasítása is megtépázta.
– Ezekben a percekben véglegesítik a brexitmegállapodást. Készen állunk rá, hogy azt holnap, a többi tagállammal együtt meg is tárgyaljuk – erősítette meg a sajtóértesüléseket tegnap este Macron elnök, míg a német kancellár úgy vélekedett az újabb EU-csúcsot uraló brit kérdésről: mindig is mondta, hogy a brexit nem ejtheti végső fogságba a tagállamokat, ugyanis a huszonheteknek számos más kérdésben is mielőbb egyeztetniük kell.

Fotó: REUTERS/Regis Duvignau
Tegnap estére egyébként úgy tűnt, hogy a sok napja, éjszakába nyúlóan zajló tárgyalások eredménnyel végződnek: Donald Tusk tanácsi elnök ugyanis bejelentette, hogy a brexitalku alapjai megvannak, pár órán belül már a kilépés dátuma is ismert lehet. A cél az, hogy még a ma délután kezdődő csúcstalálkozó előtt körvonalazódjon a dokumentum végső formája, amelyre a többi tagállam minél gyorsabban rábólinthat. Utóbbi oka, hogy a kormány- és államfők napirendjén – ahogy azt tegnap Angela Merkel is jelezte – számos egyéb kérdés van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke például először vesz részt az Európai Tanács ülésén, ahol a biztosi testület prioritásait fogja prezentálni. Kis szépséghiba, hogy tegnap hivatalossá vált, hogy a Von der Leyen vezette bizottság nem állhat munkába a tervezett időpontban, november elsején. Ismert, az Európai Parlament három biztosaspiránst is elutasított, így Magyarország, Románia és Franciaország esetében elhúzódik a jelöltállítási folyamat. Hazai szempontból fontos téma lesz továbbá az EU-bővítés: tegnapi sajtóértesülések szerint a visegrádi országok levélben jelezték Donald Tusknak, hogy a találkozón fel akarják oldani a patthelyzetet, ami Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak kapcsán állt elő.