Orbant bízta meg Johannis

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pedig közölte: „nem ad biankó csekket” egyetlen kormánynak sem, csak az új kabinet összetételének és programjának ismeretében dönti el, megszavazza-e beiktatását.

Alapszinten magyarul is beszél a kormányalakítással megbízott Ludovic Orban Fotó: DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT Forrás: MTI/EPA/DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

A várakozásoknak megfelelően Ludovic Orbant, az eddig ellenzékben lévő, jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a Viorica Dan­cila vezette szociáldemokrata kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány kezdeményezőjét jelölte tegnap miniszterelnöknek Klaus ­Johannis államfő. Az 56 éves PNL-vezér másfél éven keresztül közlekedési miniszterként szolgált Calin ­Popescu Tari­ceanu kabinetjében. Két éve az Európai Néppártban tevékenykedő PNL elnöke. Orban brassói születésű, mérnöki diplomával rendelkezik. Bár apja magyar nemzetiségű, bevallása szerint csak alapfokon beszél magyarul.

A kijelölt kormányfő most tárgyalásokat kezdeményez a parlamenti többség kialakítása érdekében. Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy kisebbségi PNL-kormány tűnik, amelynek azonban kétséges az elfogadása. Ugyanakkor a parlamenti képviselők és szenátorok többsége nem akar előre hozott választásokat, ami azt valószínűsíti, hogy legkésőbb a második miniszterelnöki jelölésnél zöld jelzést kaphat az új kabinet.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „nem ad biankó csekket” egyetlen kormánynak sem, csak az új kabinet összetételének és programjának ismeretében dönti el, megszavazza-e beiktatását. Elmondása szerint erről tájékoztatta Johannist Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A román alkotmány értelmében a kormányalakítással megbízottnak a kijelölésétől számított tíz napon belül megerősítést kell kérnie a parlament két házától a kormány személyi összetételére és programjára.

Elválik, hogy bizalmat kap-e a parlamenttől is az új miniszterelnök (balra)
Fotó: : MTI/EPA/Román elnöki hivatal

Ha nem nyeri el a képviselők, illetve szenátorok többségének szavazatát, az államfőnek új miniszterelnök-jelöltet kell javasolnia, akinek ugyanazt a procedúrát kell végigjárnia. Ha az első parlamenti elutasítástól számított hatvan napon belül a második kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall, az államelnök kezdeményezheti a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint bármilyen kormány alakul Bukarestben, nem lesz képes a 2020. végi parlamenti választásokig stratégiai változásokat kezdeményezni, inkább csak rövid távú ügyvivői kormány marad. – Az idejét elveszi majd a költségvetés kialakítása, a minisztériumok pénzosztásának átszervezése (vagyis a klientúra igényeinek kielégítése). Még az apparátus változtatására sem lesz ideje, nemhogy biztonság- és külpolitikai kezdeményezésekre. Előre hozott választásokat egyelőre csak az ellenzéki liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség akar nyíltan – vázolta a helyzetet a szakértő a Krónika című erdélyi napilapnak.